Kozák Ákos arra is rámutatott, hogy a megkérdezett vállalkozók csupán 8 százaléka, vagyis igen kis hányada mondta azt, hogy idén szükség lesz munkaerő elbocsátására. Perlusz László ezzel kapcsolatban elmondta: a vállalkozások számára a munkaerő-elbocsátás csak az utolsó eszközént jön szóba, egyelőre kitartanak dolgozóik mellett, hiszen megtanulták a Covid-válságnál, hogy tízszer nehezebb visszaszerezni egy jó, lojális munkaerőt, mint megtartani azokat.
Az Egyensúly Intézet társalapítója azonban arra is rámutatott, hogy jelentősen, 85 százalékra nőtt a fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya, amit „üzenetértékű adatnak” nevezett. Ez a ráta jelentősen meghaladja a 2024-es és a 2023-as évek hasonló időszakának értékeit.
Az egy százalékponttal 61 százalékra csökkenő pénzügyi helyzetet mérő alindex továbbra is a legjobban „teljesítő” almutató, azonban a mérés kezdete óta lassú, de trendszerű csökkenést mutat a jobb pénzügyi helyzetben lévő, tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya. Az inflációt pedig a vállalkozások 72 százaléka építi be az áraiba.
Minimálbér-emelés
A felmérésben azt is megkérdezték a cégvezetőktől, hogy mekkora nehézséget jelentene számukra a tavaly megkötött hároméves minimálbér-megállapodás szerinti béremelés biztosítása. Mint ismert, tavaly novemberben arról született megállapodás, hogy 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik majd a minimálbér. A felmérés szerint a vállalkozások majdnem fele azt közölte, hogy nehezen tudná a tervezett 2026-os minimálbéremelést megvalósítani. Ha ezt mindenképpen meg kell tenni, akkor annak költségcsökkentés, beruházások elmaradása lesz az ára, derül ki a vállalkozók válaszaiból.
