Márciusában országosan és a fővárosban egyaránt 1,6 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak havi összevetésben. Havi alapon a legnagyobb drágulás a Nyugat-Dunántúlon történt, ahol 2,8 százalékkal emelkedtek a lakbérek, miközben Pest vármegyében viszont csak 0,4 százalékos növekedés történt márciusban. Éves szinten az országos lakbérek 7,3 százalékkal, a budapesti bérleti díjak pedig 6,4 százalékkal nőttek. A legtempósabb emelkedés Dél-Dunántúlon következett be, ahol 11,8 százalékkal kerültek feljebb a lakbérek.
Balogh László elmondta azt is, hogy a március drágulás ellenére a fővárosi medián bérleti díjak 255 ezer forintnál jártak április közepén, de a bérletidíj-olló még inkább összébb zárul: „200 ezer forint alatt nagyon nehéz jó albérletet találni, 300 ezer forint felett pedig nagyon nehéz kiadni egy lakást”. Az ingatlan.com adatai szerint április közepén a legjelentősebb albérletválasztékot nyújtó budapesti városrészek közül a XIII. kerületben 250 ezer, a XI. kerületben 270 ezer, a VI.-ban pedig 285 ezer forint volt a medián bérleti díj.
Az ingatlan.com szakértője hozzátette: „Vidéken is kirajzolódik egy plafon, a debreceni medián bérleti díjak visszatértek a tavaly áprilisi 220 ezer forintos szintre, pedig 2025 szeptemberében már 240 ezer forintnál is jártak. A bérletdíj-olló további záródását jelzi, hogy három nagyváros – Szeged, Győr, Debrecen – már a 200 ezres szintet súrolja vagy átlépi, miközben a legolcsóbb vármegyeszékhely Békéscsaba, Miskolc és Szekszárd, ahol 110-130 ezer forint a medián. Vagyis már nincs olyan nagyváros, ahol 100 ezer forint alatt lennének a medián bérleti díjak, igaz 200 ezer forintnál átlagos bérleti díjra pedig elvétve van példa a fizetőképesség korlátai, valamint az Otthon Start Program albérletpiaci keresletet elszívó hatása miatt.”
