Az EU GDP-jének mintegy 17 százalékát adják a közbeszerzések. Az adófizetők pénzének legkedvezőbb felhasználása alapvető fontosságú a gazdaság beindítása és a munkahelyteremtés szempontjából - áll a Heide Rühle (zöldpárti, német) által készített jelentésben. Az EP ebben a kedden elfogadott szövegben összegzi véleményét, mielőtt az Európai Bizottság decemberben hivatalosan is kezdeményezi az uniós közbeszerzési szabályok felülvizsgálatát.
"Ebben a mély válságban világos, egyszerű szabályokra van szükségünk. A hatóságok csak így tudjuk ösztönözni az innovációt és a növekedést" - emelte ki a szavazás előtt a jelentéstevő. (Az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért és a Transparency International Magyarország közös kutatása szerint 2010-ben a bruttó hazai termékhez viszonyítva kevesebbet költöttünk el közbeszerzésben, mint egy évvel korábban.)
Közbeszerzési útlevelet vezetnének be
A mostani közbeszerzési szabályok nehézkessé és költségessé teszik a pályázást. A képviselők az adminisztrációs terhek könnyítésére az egész unióban érvényes "elektronikus közbeszerzési útlevelet" vezetnének be, amely igazolná, hogy a pályázó megfelel az EU-s közbeszerzési előírásoknak.
Az EP megfelelési nyilatkozatok elfogadásával is könnyítené a pályázást, és az eredeti dokumentumok bemutatását csak az előválogatáson átesett jelöltektől vagy csak a sikeres pályázótól követelné meg.
Könnyítések a kis és közepes vállalkozásoknak
A kkv-k - bár forgalom alapján a gazdaság 52 százalékát adják - csak a közbeszerzések értékének 31-38 százalékát szerzik meg. A képviselők úgy vélik, a közbeszerzések részekre osztása nagyobb esélyt nyújtana a kisebb vállalkozások számára. A parlament arra kéri a Bizottságot, vizsgálja meg, hogy nincs-e szükség az alvállalkozói szerződések további szabályozására, így például a felelősségi lánc tisztázására. A képviselők ezzel is próbálnák elkerülni, hogy az alvállalkozókra adott esetben rosszabb feltételek vonatkozzanak, mint a fővállalkozóra.
Nem a legolcsóbb a legelőnyösebb
A szerződések odaítélésénél nem a legalacsonyabb ajánlott árnak kell meghatározónak lennie - vélik a képviselők, akik e helyett a gazdasági, szociális és környezeti szempontból legkedvezőbb pályázat kiválasztását támogatnák. A parlament különösen a kórházak, időseket ellátó intézmények, iskolák, óvodák esetében tartanák ezt fontosnak.
A képviselők szerint a kiválasztási kritériumrendszer bővítése és az alternatív pályázatok, variánsok befogadása lehetőséget nyújtana arra is, hogy a pályázók új megoldásokat javasolhassanak, ezzel is támogatva az innovációt, valamint az EU2020 stratégiában megfogalmazott célok elérését.
A parlament arra is felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a szállítási és szolgáltatási szerződések küszöbértékeit, és szükség esetén emelje fel azokat.