Az Európai Bizottság becslése szerint mintegy 6 ezer európai és 900 nem európai vállalat fog az Irányelv hatálya alá tartozni. Az Irányelvnek várhatóan jelentős hatása lehet a hatálya alá tartozó vállalatok beszállítóira és a tevékenységi láncaikban közreműködő más vállalatokra is, pl. azért mert, az Irányelv hatálya alá eső vállalatok is jelentéseket és átvilágításokat várhatnak majd el a beszállítóiktól.

A vállalatok felelőssége

Az Irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak kell majd biztosítania, hogy a lehetséges káros hatások megelőzésére és megszüntetésére vonatkozó kötelezettségeit szándékos vagy gondatlan megszegéséből eredő károkért a vállalatok felelősségre vonhatóak legyenek.

A tagállamok feladata lesz az is, hogy a kijelöljék azt vagy azokat a felügyeleti hatóságokat, amelyek az Irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályokban foglalt kötelezettségek betartását ellenőrzik.

„Egyelőre nem készült el az Irányelvet a magyar jogba átültető jogszabály, így még nyitott, hogy a fenti alapelvek miképpen fognak megjelenni és érvényre jutni Magyarországon 2026 nyarától, de a felkészülést már most érdemes megkezdeni” – hívja fel a figyelmet az Oppenheim szakértője. 

2025. február 26-án az Európai Bizottság elfogadott egy olyan jogalkotási javaslat-csomagot (az ún. Omnibus jogalkotási csomagot), amely több jogalkotási területet is módosítana azzal a céllal, hogy egyszerűsítse az uniós szabályokat, fokozza a versenyképességet és ösztönözze a beruházásokat. Az Omnibus jogalkotási csomagban megfogalmazott módosítások az Irányelvet is érintik, így különösen a hatálya alá eső vállalatok körét. Az Omnibus jogalkotási csomag vitája még folyamatban van, így az Irányelv is még várhatóan módosulhat.