Az Irányelv azonban túlmegy átvilágítási kötelezettség megállapításán. Egyrészt, a vállalatoknak intézkedéseket kell hozniuk a saját működésükhöz, valamint a leányvállalataik és a tevékenységi láncukba tartozó üzleti partnerek tevékenységeihez kapcsolódó, káros emberi jogi és környezeti hatások megelőzése érdekében. Ilyen intézkedés lehet észszerű és világos végrehajtási határidőket meghatározó intézkedési terv elfogadása, szerződéses biztosítékok kérése üzleti partnerektől az intézkedési tervnek való megfelelés vonatkozásában, vagy akár beruházások végrehajtása. Másrészt, az átvilágítás során azonosított, tényleges káros hatások megszüntetése érdekében is intézkedéseket kell tennie a vállalatoknak. Amennyiben az azonosított káros hatás nem szüntethető meg azonnal, úgy minimalizálni kell annak mértékét.

„Az Irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak a honlapjukon közzétett éves beszámoló formájában kell tájékoztatást adniuk arról, hogy mennyiben felelnek meg az Irányelvből fakadó követelményeknek” – mondja Kordoványi Gábor ügyvéd.

A panasztétel joga

Végül az Irányelv alapján a nemzeti jogszabályoknak biztosítania kell azt is, hogy az Irányelvben meghatározott személyek panaszt nyújthassanak be a tagállami hatóság részére, amennyiben megalapozott aggályaik merülnek fel a vállalatok saját tevékenységének, a leányvállalataik tevékenységének vagy a vállalatok értékláncába tartozó üzleti partnereknek a tevékenységének a a káros hatásait illetően.