A közép- és kelet-európai országok gazdasági növekedése és évtizednyi laza gazdaságpolitika a lakásárak robbanásszerű növekedéséhez vezetett. Az egyre kevésbé megfizethető lakhatás miatt folyamatosan növekszik a bérlakások népszerűsége, és ez a tendencia várhatóan folytatódik, mivel a lakásfejlesztők a bérbeadásra épített lakásokat egyre vonzóbb alternatívának tekintik a jelzáloghitelek drágulása miatt szűkülő vásárlási kedv miatt.
"Ahogy a világ kilábal a világjárványból, a lakhatás új módjainak lehetünk tanúi. Az ingatlanbefektetések átalakulóban vannak, mivel az ágazat a fogyasztók új elvárásainak igyekszik megfelelni. A megfizethetőségi problémák és a népességnövekedés arra kényszeríti a közép-kelet-európai piacot, hogy alkalmazkodjon, és lassan, de folyamatosan kövesse a nyugat-európai mintát a lakószektor szerkezetét illetően" - mondta Lukas Hejduk, a CMS közép- és kelet-európai ingatlanszakmai csoportjának vezetője.
A kedvező jogi környezetszintén döntő tényező, amely az intézményi bérlakásfejlesztést (PRS) a közép-kelet-európai régióban ösztönzi. Bár a PRS-projekteket érintő jogszabályok még mindig fejlődési fázisban vannak, általában rugalmasak és megfelelnek az eszközosztály a dinamikus követelményeinek. Az elmúlt években a PRS-projekteket érintő speciális befektetőbarát szabályozást vezettek be, amely kedvező feltételeket teremtett az új ágazat növekedéséhez.
A CBRE jelentése szerint Európában 2021-ben 109 milliárd eurós, rekordösszegű lakásberuházási forgalmat regisztráltak, és bár a közép-európai piac (Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Románia) nem büszkélkedhet hasonló számokkal, 2022 első félévében, éves összehasonlításban tapasztalt 36 százalékos volumennövekedés egyértelműen a PRS növekvő tendenciáját mutatja.
