Reformok és szilánkok
Nem csupán halasztást, hanem mulasztást is jelent minden olyan év, amely az egymással is összefüggő reformok kritikus tömegének elindítása nélkül telik el - érvel a tizenkét évvel ezelőtti pénzügyminiszter. Bokros Lajost ugyanis nagyon zavarja a fülsiketítő csend.
Amikor beszélgetünk, még március közepe van, amikor a cikk megjelenik, már Brüsszelben fogalmazzák Magyarország konvergencia-programjának féléves értékelését. A magyar gazdaság számára milyen vizsga ez a mostani: egy-két tárgyból készülünk utóvizsgára, avagy legajánlatosabb az évismétlés, s örüljünk, hogy nem csaptak ki? - kérdeztük Bokros Lajos egykori pénzügyminisztertől, a CEU vezérigazgatójától.
- Valamelyest optimistább vagyok. A konvergenciaprogram önmagában sikeres lehet. Nem azzal van a baj, hogy az abban leírtak nem teljesíthetők. A gond az, hogy maga a program csupán rövid lejáratú költségvetési kiigazítást tartalmaz, s nem mondja meg azt, amit más helyen a kormány előszeretettel hangsúlyoz, hogy 2009-et követően mitől lesz fellendülés, gazdasági növekedés. Ez már a reformok kérdése. Ha ugyanis a kiigazításon túlmenően nem tudunk olyan érdemi reformokat megvalósítani, amelyek nemcsak azt eredményezik, hogy a kiadások csökkennek, hanem azt is, hogy a közszolgáltatások - az egészségügy, az oktatás - minősége javul, akkor nem lesz fellendülés. Most van konjunktúra Nyugat-Európában, s nem biztos, hogy két év múlva még lesz. Erre a konjunktúrára a versenytárs kelet-európai országok szépen rá is "fekszenek", s általában 5-7 százalékos, néha akár 10 százalékos gazdasági növekedést is elkönyvelhetnek. Eközben Magyarország nem a jelzett 2,3 százalékkal fog növekedni, hanem akár 3 százalékkal, de ez is kevés. Tovább a cikkhez...
A szegedi Biopolisz
Tágabb értelemben mindenki, aki Szegeden élettudományokkal foglalkozik, beletartozik a Biopolisz programba. Még tágabban magát a városfejlesztési koncepciót is így keresztelték el. Szűkebb értelemben ez egy kft. neve, amit az egyetem, a kutatóintézet és a város összefogással hozott létre a technológiai transzfer érdekében. A szegedi Biopolisz program még nem sikertörténet, de könnyen lehet annak a kezdete. Példa arra, amikor a kutatási eredményeket intézményes keretek között juttatják el az iparba, és arra, amikor az ipart kutatás megrendelőjévé teszik.
Szeged kis város, mintegy 160 ezer lakossal, mégis van egy nagy egyeteme 32 ezer hallgatóval, továbbá egy kutatóhálózata 400 szakemberrel, és utóbbi kettőben együtt mintegy 1400-1500 kutató alkot nap mint nap. Elsősorban az élettudományok területén. Ez olyan szellemi kapacitás, amire akár városfejlesztési koncepciót lehet építeni, még akkor is, ha az itteni tudás eredményei egyelőre jellemzően másutt hasznosulnak. Szegeden ugyanis nincs még kialakult ipari háttér, de a befektetői érdeklődés már érezhető. Tovább a cikkhez...
Túlélési esélyek
Három vállalkozás háromféleképpen éli meg a legújabb idők történéseit. A versenyképesebbé válás helyett a versenyben maradásért küzd a műgyantát gyártó és épületek padlózatára felvivő cég, a kiváló borvidék családi és szövetkezeti vállalkozása, valamint a látszólag felkapott idegenforgalmi térség neves szállodája.
A Mükiszolg (és Reokorr) Kft. egyetlenegy esztendőt "vállal", az 1998-ast, azt, amikor már egy cég is érezhette a Bokros-csomag csúszó árfolyamának szerencsés hatását. A kereskedő és a szolgáltató üzletágból álló vállalkozás vezetője, Hirschberg Attila mégsem a legutóbbi idők szabályozásában látja cége növekedésének, fejlődésének az akadályait.
- Évről évre drágábbakká válunk mi is, az üzleti szféra többi szereplője is, nőnek a költségeink, folyamatosan elkopik a versenyelőnyünk, s már nem a sógorok járnak át hozzánk olcsón enni, hanem a magyarok járnak át Ausztriába, mert ott nem drágultak a termékek és szolgáltatások úgy, mint itt - egyszerűsíti le a magyar gazdaság "magyarázását" Hirschberg Attila. - Éppen akkor, amikor végre 270 forint lett az euró, meg kellett emelni az árainkat. De külföldi partnereinket nyugtatgattuk, a drágítást a hazai üzletfeleink érzékelik csak. Tévedünk, nem sokkal később már 250 forint körül volt az euró. Vagyis először elkezdi elveszíteni a piacait a magyar termék külföldön, majd a külföldi termék árban megveri Magyarországon is a magyar portékát, idővel pedig visszahat a piacvesztés a cégre: kevesebb lesz a munkája. Tovább a cikkhez...
#page#
Mozduljunk!
Csontok, ízületek és izmok kellenek ahhoz, hogy mozogjunk. Tökéletes állapotuk harmonikus, ruganyos, laza működést eredményez. De manapság nagyon ritka az a felnőtt korú ember, akinek semmiféle mozgásszervi problémája nem volt, vagy nincs. Fiatalkorban még többségünk nem szembesül azzal, hogy van térde, ízülete, gerince, mert minden úgy működik, ahogyan kell. Később azután, sajnos, legtöbbünknél kezdődnek a panaszok.
A stressz a mozgásszervi problémák közül az izommal kapcsolatosakért felel leginkább.
Ha folyamatosan feszültek, ugrásra készek vagyunk, állandó készenléti állapotban töltjük napjainkat, izmaink megfeszülnek. Tipikus menedzserprobléma a nyaki részek fájdalma, begörcsölése, csomók keletkezése. A gerinc háti és csípő részének elváltozásaiért is nagymértékben felelős lehet stresszes életvitelünk. Természetesen a kopásokért, lerakódásokért nem a stressz a felelős, de életvitelünk kárhoztatható, azzal nagyban hozzájárulhatunk testünk idő előtti elhasználódásához. Tovább a cikkhez...
Klímavita - Kiotó után
Az éghajlatváltozás globális probléma, mindmáig mégsem sikerült globális megoldást találni a károsanyag-kibocsátás megfékezésére. Bár a 2005. február 16-án életbe lépett Kiotói Jegyzőkönyv is ezt célozta, az Amerikai Egyesült Államok és az ázsiai országok távolmaradása eleve kérdésessé tette az erőfeszítések hatékonyságát. Az egyre súlyosabbá váló környezeti károk és a jegyzőkönyv kétéves évfordulója apropóján újabb tárgyalások indultak arról, hogy hogyan tovább 2012-t követően, amikor is lejár a kiotói szerződésben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésének határideje.
Ha el akarjuk kerülni, hogy környezetünket helyrehozhatatlan károsodás érje, a tudósok szerint nem engedhetjük meg, hogy a Föld hőmérséklete 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben meghaladja az iparosodás előtti időszakra jellemző értéket - olvasható az Európai Bizottság honlapján. Az EU egyik legfőbb jelenlegi célkitűzésének eléréséhez komoly, az egész világra kiterjedő összefogásra van szükség. Tovább a cikkhez...
