Az idei évben az építőipari termelésünk elérheti a tavalyi szintet, ugyanakkor az év második felében lassulás valószínűsíthető. Ezen segíthetnek ugyanakkor az elmúlt években elhalasztott lakóingatlanokat érintő beruházások – hangzott el a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Építőipari találkozóján. „Láthatóak pozitív fejlemények a magyar építőiparban, különösen a lakásépítések terén, melyek okot adhatnak a bizakodásra – hangsúlyozta Futó Péter, az MGYOSZ elnöke.
„Az elmúlt két évben fejlődésnek indult az építőipar, elsősorban az uniós fejlesztések hatásának köszönhetően. Hazai szinten meg kell említenünk az MNB Növekedési Hitelprogramját, melynek keretében több mint 1.000 milliárd forint alacsony kamatú hitel került kihelyezésre, ami természetesen nem csak az építőipar számára volt hatalmas segítség. Ráadásul a remélhetőleg hosszútávon is fenntartható alacsony alapkamat szintén komolyan támogatja gazdaságunk gyorsulását. A harmadik fontos elem pedig a lakásvásárlások elhalasztása az elmúlt 6-7 évben: a válság előtti utolsó „békeévekben” nagyságrendileg 8-10.000 új lakás épült, az elmúlt időszakban viszont 2.000 körül stagnált ez a szám. Örömmel látjuk, hogy 2014-ben és 2015-ben az új lakások építése is egyértelműen növekedésnek indult. Erre utal az is, hogy az idei év első három hónapjában kiadott közel 2.400 új lakásépítési engedély 44%-os emelkedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva” – mondta Futó Péter. (Az útépítő cégeknek azért jobban megy az átlagnál.)
„22 hónapja tart a növekedés a szektorban, ami már egyértelműen trendszerűnek tekinthető. 2013 óta magunk mögött tudtunk egy negatív 6-7 éves periódust, mely során valamivel több, mint a felére zsugorodott az építőipari teljesítményünk. Azért is fontos az építőipar helyzete, mert egyrészt nagy multiplikátor hatása van, másrészt hatalmas kihatással rendelkezik a nemzetgazdaság munkaerő-piaci helyzetére is” – hangsúlyozta Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint az idei évben megismételhető a 2.100 milliárd feletti eredmény az építőiparban, ugyanakkor az állami és az önkormányzati megrendelések csökkenésétől tartani lehet. „Emiatt a múlt évi számokhoz viszonyítva az év második felében már akár rosszabb mutatókat is tapasztalhatunk. Mindez elsősorban a lakossági szektor miatt lehetséges: egyrészt a devizasokkot még sokan nem heverték ki, és a 6-7 éve halogatott beruházások, elsősorban a pénzügyi háttér kidolgozatlansága miatt, a bíztató jelek ellenére is megjósolhatatlan, mikor indulnak meg nagyobb számban. Az MNB ugyanakkor sokat tesz annak érdekében, hogy a piaci kamatszintek csökkenjenek, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig az ÁFA- mérsékléssel tehetne hozzá a lakásépítések dinamikájának növeléséhez. Ha ez a két dolog a helyére kerül, pozitív kilátásaink lehetnek a jövőben. A legjobb esetben a kormányzati ciklus végére 15-18.000 új lakás építését tűzhetjük majd ki reálisan célul” – emelte ki az érdekképviseleti vezető.
