Ezzel szemben az 1863-ban épült londoni metró a világ legrégebbi metrórendszere címet viseli. Ma a londoni metró utasonként 84 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást bocsát ki, mint egy benzines autó, és jó úton halad afelé, hogy 2030-ra teljes mértékben megújuló energiaforrásokkal működjön. Összességében a londoni metrórendszer a hatodik helyen áll az európai fővárosok között.
Koppenhága automata metrója éjjel-nappal közlekedik, a vonatok a nap nagy részében kétpercenként érkeznek. Annak ellenére, hogy a hetedik helyen áll a listán, kivételes megbízhatósága miatt gyakran a világ legjobb metrórendszereként tartják számon.
A lista másik végén a budapesti metró az utolsó helyen áll, a közlekedéssel kapcsolatos online reakciók 75 százaléka negatív. Az utasok néhány metróállomást „meglehetősen kellemetlennek” neveztek, és gyakran a tisztaságot említik fő problémaként.
