A kivitel értéke 12%-kal, volumene 8%-kal, míg a behozatalé folyó áron 9%-kal, volumenben 4%-kal nőtt. A november havi export értéke kismértékben, míg az importé jelentősen (mintegy 9%-kal) marad el a tavalyi év azonos havi értékhez képest. A külkereskedelmi forgalom tizenegyedik hónapig kumulált egyenlege 840 milliárd forint hiányt mutat; az előző év azonos időszakához viszonyítva a 160 milliárd forintos egyenlegjavulás a szeptember–novemberi időszakban keletkezett.
Dollárban számítva a kivitelben 27 980 millió, míg a behozatalban 30 880 millió dolláros érték adódik, ez az exportban 10, míg az importban 6%-os forgalombővülést jelent az első tizenegy hónapra vonatkozólag. A kereskedelmi mérleg hiánya 2900 millió dollárt tett ki. A dollárban mért forgalom változását mutató indexek — elsősorban a forint dollárhoz viszonyított árfolyamának erősödése miatt — augusztustól egyre növekvő ütemben magasabbak a forintból számítottaknál: a novemberi forgalom mindkét irányban mintegy 8-9 százalékponttal haladta meg a forintban mért százalékos értékeket.
A közös európai pénzben mért kivitel 31 150 millió, míg a behozatal 34 390 millió euró volt, s ezáltal 3240 millió euró hiány keletkezett. A forgalom a kivitelben 13, míg a behozatalban 9 százalékkal haladta meg a bázisévi értékeket.
A kivitelben és behozatalban egyaránt legnagyobb forgalmi súllyal rendelkező gépek és szállítóeszközök árufőcsoport volumene — a január–szeptemberi egységértékindexekkel számítva — a kivitelben 8, míg a behozatalban 6%-kal haladta meg a bázisidőszakit. Az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek volumene mindkét irányban 7-8%-kal bővült az előző évihez képest; a behozatalban ennek az árufőcsoportnak nőtt a legnagyobb mértékben a forgalma. A feldolgozott termékek árufőcsoport volumene a kivitelben 10, a behozatalban 4 százalékkal nőtt, míg az energiahordozók importvolumene 6%-kal csökkent.
Az exportban 59% forgalmi súllyal rendelkező gépek és szállítóeszközök árufőcsoport értéke — itt és a továbbiakban folyó áras forintadatokban mérve — 10%-kal volt magasabb a bázisidőszakihoz képest. A forgalom szempontjából meghatározó súlyú relációval, az Európai Unióval folytatott kereskedelemben 13%-kal bővült az export, míg igen jelentősen, 38%-kal nőtt a CEFTA-tagállamokba feladott gépipari termékekből származó exportárbevétel. A főcsoport forgalmán belül a híradás-technikai, hangrögzítő- és lejátszó készülékek exportjának értéke
34%-kal nőtt, s így a külföldre feladott ezen áruosztályba tartozó termékek összértéke meghaladta az 1000 milliárd forintot. A főcsoportba tartozó termékek közül az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések forgalma 29%-kal esett vissza; az exportárbevétel így 690 milliárd forintot tesz ki. Az export 30%-ának megfelelő feldolgozott termékek kivitelének értéke 15%-kal bővült a bázisidőszakihoz képest; a legmarkánsabb forgalombővülés — a gépipari termékekhez hasonlóan itt is — a CEFTA-tagállamokkal folytatott kereskedelemben következett be, míg az Európai Unió számára feladott áruk ellenértéke az átlagostól elmaradva, 8%-kal nőtt. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoportba tartozó termékek forgalmának értéke 19%-kal bővült; a kivitel közel felét megvásárló európai uniós tagállamoktól származó bevételünk 25%-kal emelkedett.
Az importban a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportba tartozó termékek értéke 10%-kal növekedett az előző időszakihoz képest, amin belül az Európai Unióból származó gépbehozatal
8%-kal bővült. A CEFTA-tagállamokból, valamint a fejlődő országokból származó import bővülése 8, illetve 9 százalékponttal múlta felül a főcsoport átlagát. Az áruosztályok közül egyedüliként az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések beszerzésének értéke marad el a tavalyitól, 6%-kal. Az energiahordozók behozatala (720 milliárd forint) 9%-kal múlta felül a bázisévi értéket. A nyers kőolaj és a földgáz importált mennyisége kismértékben csökkent, míg értéküket tekintve az előbbire 12%-kal kevesebbet, az utóbbira pedig — a jelentős áremelkedés következtében — 30%-kal többet fordított a nemzetgazdaság tavalyhoz képest.
A kereskedelmi mérleg a fejlett országokkal 200 milliárd forinttal javult, s összességében 450 milliárd forint aktívumot mutat. Legfontosabb exportpiacunkra, az Európai Unió tagállamaiba exportált termékek értéke 12%-kal növekedett, míg a közösségből származó import értéke 7%-kal haladta meg a bázisidőszakét. Az uniós egyenleg 270 milliárd forinttal lett kedvezőbb a tavalyinál, s így 870 milliárd forint szufficit keletkezett. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmünk — az előző évi többletet és a 2001. január–októberi közel 50 milliárd forintos hiányt követően — kiegyensúlyozottá vált. A Japánnal lebonyolított kereskedelem mérlegének 28 milliárd forintos javulását nagyrészt az onnan származó import csökkenése okozta. A közép- és kelet-európai kereskedelmünkben ugyancsak kedvezőbbé vált a szaldó: mintegy 96 milliárd forintot javult, bár a mérleg ennek ellenére is 350 milliárd forint passzívumot mutat. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem mérlege mintegy 140 milliárd forinttal romlott, s a hiány 940 milliárd forintot tett ki. A Kínával lebonyolított kereskedelem mérlege — az import közel 50%-os növekedése miatt — 96 milliárd forintot romlott, és 316 milliárd forint hiányt mutat.