Több hónapos tárgyalások után úgy tűnt, kialakult a megállapodás a két ország kereskedelmi vitájában, és hamarosan aláírják a megállapodást. A legutóbbi, washingtoni tárgyalási forduló után azonban Trump váratlanul bejelentette: miután a kínai fél visszalépett a kialkudott megegyezés egyes pontjaitól, elrendelte: további 300 Mrd dollár értékű kínai árura vetnek ki a korábbi 10 százalék helyett 25 százalékos vámot. Korábban már 50 Mrd dollár értékű árufajtákra róttak ki büntetővámokat.
Amint az várható volt, Peking azonnal hasonló intézkedéssel reagált. Június 1-től 60 Mrd dollár értékű, Kínába irányuló amerikai exportra vezetik be, illetve emelik fel a vámokat, 10, 20 és 25 százalékig. A rendszabály választ jelent „az Egyesült Államok egyoldalú, protekcionista eljárására”, közölték kínai részről, azzal: „Remélik, hogy Amerika a kölcsönös tisztelet alapján visszatér a kétoldalú gazdasági együttműködéshez”. Kína egyébként nem cáfolta, hogy módosított korábbi álláspontján, mondván: a megállapodást még nem írták alá, így változtatásnak nincs akadálya.
Trump – szokása szerint – éles hangú Twitter-üzenetben kommentálta a fejleményeket, és súlyos
Az amerikai elnök előtt áll még a lehetőség, hogy a kínai behozatal fennmaradó, 325 Mrd dolláros részére is védővámokat vessen ki. Ez kiterjedne az elektronikus termékekre. Amint a Morgan Stanley bankház jelezte: ez például azt jelentené, hogy 160 dollárral többe kerülnének Amerikában a túlnyomórészt Kínában készülő iPhone-ok. Míg Trump folytonosan arról beszél, milyen előnyösek a vámok Amerikának, hiszen azokat Kína fizeti, még amerikai kormányszakértők is emlékeztetnek: a vámok kivetése mindkét felet sújtja.
2018-ban az USA kínai exportjának értéke 121 Mrd dollár volt, míg Kína 540,3 Mrd dollár értékben szállított Amerikába. Trump fő célja az óriási amerikai deficit leszorítása.
