Miután a szavazás véget ért, Maduro és González is azt állította, hogy ők nyerték meg az elnökválasztást. Maduro azt mondja, hogy a szavazatok 51,2 százalékát kapta, de nem nyújtott be szavazási jegyzőkönyvet, amely igazolná ezt az eredményt. González szerint az exit pollok azt mutatják, hogy ő nyert a szavazatok 70 százalékával.
Július 29-én a hajnali órákban Caracasban tüntetések kezdődtek Maduro ellen, és gyorsan elterjedtek az egész országban.
A tüntetések kezdete után szinte azonnal benzinhiány kezdődött Caracasban és más venezuelai nagyvárosokban. A hiány kezdete előtt a venezuelai hazai piac benzinellátása nem hivatalos adatok szerint megközelítőleg 90 000 hordó/nap volt. Az S&P Global Commodity Insights jelentése szerint néhány caracasi benzinkút július 30-án közölte, hogy nincs eladható üzemanyaguk. A még mindig üzemanyagot árusító állomásokon gyorsan sorok alakultak ki. Néhány benzinkút támogatott áron továbbra is nyitva maradt, de csak „jogosult személyek” számára – mondta el az egyik dolgozó az S&P Global Commodity Insights-nak.
A PDVSA, a venezuelai állami olaj- és földgázipari vállalat termelési jelentésében szereplő becsült adatok szerint a hiány váratlan, mivel a venezuelai olajtermelés júliusban napi 993 000 hordóra emelkedett, ami 85 000 hordó/nap növekedést jelent júniushoz képest.
A Biden-kormány felszólította a Maduro-kormányt, hogy végezzen részletes ellenőrzést a vitatott választási eredményekkel kapcsolatban. Októberben az Egyesült Államok részben enyhítette a venezuelai olaj- és aranyágazatra vonatkozó szankciókat, válaszul a Maduro-rezsim és a venezuelai ellenzék aláírt egy választási megállapodást. A Biden-adminisztráció szóvivője azt mondta, nem tervezik a Chevronnak és más olajtársaságoknak adott cégspecifikus engedélyek visszavonását, a választások nyilvánvaló szabálytalanságai ellenére sem. Ehelyett az Egyesült Államok többoldalú diplomáciai nyomást kíván gyakorolni Maduróra, hogy ellenőrizze a választási eredményeket, és önmérsékletre ösztönözze a tiltakozókkal szemben.