Kilenc hónapos vita után az EU pénzügyminiszterei tegnap „történelminek" nevezték a döntésüket az EU tagállamok egyensúlytalanságainak és adósságállományának kezeléséről kezdeményezett jogszabályokról. Az Európai Gazdasági és Monetáris Ügyekért (ECOFIN) felelős biztos, hogy Olli Rehn „kvantum lépésnek" nevezte a pénzügyminiszterek tanácsa által tegnap jóváhagyott gazdasági megfigyelési rendszert.
Pedig az ülésnek kevés tétje volt azután, hogy az eurózóna kormányfői a politikai alkut a zónán kívüli tagállamok (többek között Magyarország) kihagyásával a pénteki informális csúcstalálkozón már megkötötték, Van Rompuy pedig a legelégedetlenebb kint maradót, Lengyelországot tegnap személyesen kérte fel az eurózónához és a paktumhoz való csatlakozásra. (Nagy-Britannia és Dánia jogosult kimaradni, Lengyelország viszont csatlakozni szeretne az eurózónához, és tervei szerint ezt 2015-ben az új szabályok szerint meg is teszi). Az ECOFIN ülésén Matolcsy György elnökölt, és mivel Magyarországon kívül szinte mindenki alkalmazni akarja az új szabályokat, a magyar elnökség elfogadtatta a miniszterek tanácsával a javaslatcsomagot. A tegnapi ülés azonban várhatóan csak egy újabb lépés lesz a bonyolult egyeztetési sorozatban, hiszen a javaslatok nagy részét az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, akik 2000 módosító indítvánnyal várják a csomagot.
A keddi egyezség a maastrichti kritériumokat is kőbe véső 1997-es Stabilitási és Növekedési Paktum átalakításával kapcsolatos hat összefüggő jogszabályról azt a célt szolgálja, hogy az eurónak tényleges stabilitást adjon. Ebből négy olyan van, amit az Európai Parlament is el kell, hogy fogadjon.
A miniszterek azt állítják, hogy megtanulták a válság leckéjét, és ezentúl a vétkesekkel szemben azonnal eljárnak és hamarabb megbüntetik őket. Azt az országot „fordított többségnek" kellett (volna) elítélnie és megbüntetni, aki nem tartja be a Gazdasági és Monetáris Unió szabályait (köztük Magyarország tagsága kezdete óta), de a tagállamok az egy éve bevezetett eszköz használatától igencsak ódzkodtak, hiszen szinte bármelyikük sorra kerülhetett volna.
Mindenesetre a magyar elnökség szinte készen kapta a csomagot az állandó elnökségtől, és ha a Parlamenttel nem lesz hosszú egyeztetés, akkor a legfontosabb elemet a munkaprogramján ki is pipálhatja.
Az új csomagnak két újdonsága van
Az egyik pontosan azt tiltaná meg, amit a mostani magyar kormány tesz: az egyszeri, hirtelen bevételek elköltését. A magyar kormány már majdnem elköltötte az ezévi kereteit, és az év hátralevő részében nagyrészt az államosított nyugdíjvagyont fogja felhasználni. Ha a jogszabály már hatályba lépett volna, ezt nem tehetné meg, ehelyett az államadósság törlesztésére kellene fordítania a pénzt. A jogszabály kedvezően venné figyelembe az előtakarékossági (magán-) nyugdíjpénztárak hatását az állami nyugdíjrendszerekre és a költségvetésre. Így valószínűleg megmaradtak volna a magánpénztárak, hiszen az ilyen rendszereket működtető tagok előnyben lesznek azokkal szemben, akik csak állami nyugdíjrendszert tartanak fenn, ráadásul az államosítás bevételét sem lehetne szabadon elkölteni.
Az államadósság maximális mértéke továbbra is a GDP 60 százaléka lesz. Eddig azonban a négy maastrichti kritérium közül ennek a megsértését soha nem büntették, és elég volt igazolni valamilyen módon, hogy a 60% feletti államadósság tulajdonképpen csökken. Egyes tagállamok messze túl vannak a 100 százalék felett.
A 3 százalékos folyó költségvetési hiánycél is megmarad. Az egyik újítás az lesz, hogy az a tagállam, amelyik az eurózónán belül megszegi a szabályt, a GDP 0,2%-át egy nem kamatozó letéti számlára kell helyezzen, és ha nem javítja ki a költségvetését, akkor a befizetésit végső soron az európai válságalapban lehet felhasználni. Ha Magyarország már korábban bevezette volna az eurót, és a mostanihoz hasonló politikát folytatna, évente körülbelül 600 milliárd forint letétet, és ennek a felére rúgó bírságot fizetne. Igaz, pontosan azért nem vezethettük be Szlovéniához, Szlovákiához és Észtországhoz hasonlóan az eurót, mert minden évben megszegtük az eddigi Paktumot. Kérdés, hogy a nem eurózóna-tagokkal mi lesz a helyzet - hiszen maga a tagság is elvileg kötelezettség; várhatóan erről még sok vita lesz, azt követően, hogy kiderül, vannak-e egyáltalán olyan tagok, akik nem akarnak a monetáris unióhoz csatlakozni.
A jövőben nem csak a tagállamok fogják egymás büdzséjét ellenőrizni (erről szól az idén elindított Európai Szemeszter), hanem az Európai Bizottság is vizsgálhatja azok megalapozottságát.
