A Központi Statisztikai Hivatal kedden kiadott jelentése szerint a tavaly december és idén február közötti időszakban 6,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, egy év alatt 71 ezerrel 275 ezerre csökkent az állástalanok száma, és 1,6 százalékponttal az arányuk. A foglalkoztatottak létszáma 117 ezerrel több volt, mint egy évvel korábban, az elsődleges munkaerőpiac 62 ezerrel járult hozzá a növekedéshez, a közfoglalkoztatottak köre 45 ezerrel bővült, külföldi telephelyen pedig 10 ezerrel dolgoztak többen.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tavaly december és idén február közötti 6,1 százalékos munkanélküliségi ráta lényegesen kedvezőbb mind a várakozásoknál, mind a szezonális hatásoknál. A foglalkoztatottak számának növekedése az elsődleges munkaerőpiacon a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi.
Szezonális hatások miatt az év elején a munkanélküliségi ráta 6 százalék felett maradhat, azonban az év második felében már 5 százalék közelébe süllyedhet. Így idén érdemben, 5,7 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig az átlagos munkanélküliségi ráta kismértékben tovább csökkenhet - vélekedett Suppan Gergely.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiac feszesebbé vált. Erről a bérstatisztika januári adatai is tanúskodtak, hiszen a bruttó bérek - a közfoglalkoztatottak hatásának kiszűrésével - 6,3 százalékkal nőttek, nettó értelemben pedig 8 százalékkal, így a reálbérek 7 százalékkal emelkedtek az év első hónapjában.
A következő hónapokban is folytatódhat a munkaerőpiac feszesebbé válása, a munkanélküliségi ráta csökkenése, illetve a bérek dinamikus bővülése. Év végére 6 százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta, éves átlagban pedig 6-6,2 százalék között lehet a mutató - prognosztizálta az Erste Bank vezető elemzője.
