1. A 2001 januári felvételhez az 1999-es társasági adóbevallási adatok alapján válogattuk ki a mintegy 1500 legnagyobb exporttal rendelkező feldolgozóipari 1500 céget . A vizsgálat során a TÁRKI kérdezőbiztosai összesen 318 céget kérdeztek meg, ezek mindegyike exportált 1999-ben és 2000-ben. A megkérdezett vállalkozások ágazati csoportok és az exportárbevétel nagysága szerinti megoszlása az illeszkedésvizsgálat eredményei szerint megfelel a kiválasztott 1500 cégre jellemző megoszlásnak.

2. Már a 2000 januári felvétel a TOP 1500 beruházási aktivitásának 2000-ben történő növekedésére mutatott, amit a 2000 júliusi felvétel eredményei is megerősítettek. A 2001 januári felvétel eredményei alapján e tendencia folytatódását várhatjuk 2001 első félévében.

3. A beruházásokat finanszírozó források sorrendje nem változott 1998-hoz képest és továbbra is jellemző a saját forrás (nyereség és/vagy amortizáció) dominanciája.

4. A beruházások eredményeként a menedzseri becslések alapján a TOP 1500 körében 1999-ben 9-13%, 2000-ben pedig 14-18%-kal bővülnek átlagosan a kapacitások. (A tavaly júliusi előrejelzés során a bővülés mértékét 13-18% közé tettük.)

5. A cégek tervezési időhorizontjának némi csökkenése érzékelhető az elmúlt félévhez képest. Nőtt a 3-5 éves időtávra tervezni tudó, és csökkent a több mint öt évre tervező cégek aránya.

6. Az elmúlt félévben némileg nőtt a tartósan nem mozgó készletek átlagos szintje mind az input-, mind félkésztermék-, mind pedig az output készletek esetében. Legnagyobb mértékű emelkedést a legalább egy éve nem mozgó input készleteknél érzékelhetünk.

7. 2001-ben a cégek mintegy 40%-a tervez létszámfelvételt és csak 20%-a elbocsátást. Ezek az eredmények megegyeznek az egy évvel ezelőttiekkel. Azt várjuk, hogy hasonlóan a tavalyihoz, 2001-ben is jellemző lesz a TOP 1500 körében a létszám növelése.

8. A létszámbővítési szándékok erősödésével a tavaly januárihoz képest nem változott azon cégek aránya, amelyek munkaerőhiányról számoltak be. Míg 1999 nyarán 24,1%, 2000 januárban 22,7%, júliusban 29,4%-a, és 2001 januárban 23,6%-a említett munkaerőhiányt.

9. A munkaerőhiányra az érintett cégek alvállalkozók bevonásával (53%) munkaerő szállítással (37,3%), technológiai fejlesztésekkel (29,3%) béremeléssel (29,3%) és egyéb módon reagálnak. A munkaerőhiány leginkább a szakmunkások (a munkaerőhiányt jelző cégek 90,7%-a említette), a diplomás szellemiek (26,7%) és a segédmunkások (26,7%) hiányát jelenti.

10. A TOP 1500 körébe tartozó cégeknél a jelentős különbségek mutathatók ki a külföldi és a magyar tulajdonban lévő cégeknél a dolgozók bruttó havi keresetei között. Ezek a különbségek nagyobbak a fehérgallérosok esetében, mint a kékgallérosoknál. Az előbbiek bruttó keresete a külföldi cégeknél átlagosan 161 ezer forint, a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő cégeknél 100 ezer forint, az utóbbiaké pedig sorrendben 106 ezer forint és 73 ezer forint.

11. A bruttó keresetek 2000-ben átlagosan 9-10%-kal nőttek 2001-ben pedig 10-11%-os átlagos növekedés várható. Némileg nagyobb kereset növekedési ütem valószínűsíthető a fizikai foglalkozásúak körében, mint a nem-fizikaiaknál.

12. A rendelésállomány növekedésének 1999 II. félév óta jellemző folyamata megfordult és számottevően csökkent idén első félévben növekvő rendelésállománnyal számoló cégek aránya. Ez a 2000-ben rendkívül dinamikus feldolgozóipari növekedés mérséklődő ütemét jelzi előre.

13. A kapacitások átlagos kihasználtságában nincs számottevő változás az elmúlt évi helyzethez képest. A TOP 1500 cég körében 2001 januárjában 78-83%-osra tehetjük a kapacitások kihasználtságát. Új jelenség, hogy a tavaly januári és júliusi felvételhez képest némileg nött az átlaghoz tartozó szórás.

14. 2000 egészét figyelembe véve 1999-hez képest növekedett és elég magas volt a kapacitáskihasználtságot javító cégek aránya. Ez a tendencia több cégre volt jellemző, mint amennyien ezt előzetesen várták. 2001 első félévében azonban várhatóan némileg nő a kapacitástartalékokkal rendelkező cégek aránya – azaz a kapcitáskihasználtság javulásának korábbi trendje mérséklődik, vagy megáll.

15. A magyar beszállítók várható szerepének megítélésében tovább folytatódik a tavaly január óta érzékelhető pozitív tendencia: egyre több cég számít a magyar beszállítók szerepének növekedésére.

16. A TOP 1500 körében 2001 első félévében nem várható a termelési színvonal jelentős változása.

17. Tavaly a dinamikus forgalomnövekedés közepette jelentősen nőttek az egyes cégek közötti növekedési ütemkülönbségek. Már a 2000. júliusi felvétel arra mutatott, hogy 2000-ben jelentősen növekedni fognak a legnagyobb exportálókon belüli növekedési ütemkülönbségek. Ezt a megfigyelést a januári felvétel adatai megerősítik: 2000-ben hasonlóan az 1997-ben tapasztalttal, nagymértékű kiegyenlítettlenség jellemezte a legnagyobb exportálók forgalmának növekedését.

18. A cégek várakozásai alapján 2001 első félévében várhatóan nem változik számottevően az export növekedésének üteme. A TOP 1500 cégeinek többségénél (63%) 2000 II. félévben növekedett az export rendelésállomány szintje és cégek többsége (59%-a) számít az export kereslet növekedésére 2001 I. félévben is.

19. A nyugat-európai értékesítési lehetőségek megítélése kevésbé egyöntetű, mint tavaly nyáron: nőtt e lehetőségek javulásával és némileg ezek romlásával számolók aránya is.

20. 2000-ben némileg javult a TOP 1500 eredmény pozíciója 1999-hez képest: nőtt nyereséges és csökkent a veszteséges cégek aránya. A cégvezetők e tendencia folytatódását várják 2001-ben.

21. Az export 2001-es jövedelmezőségének alakulásában a cégvezetők nem várnak jelentős elmozdulást a tavalyihoz képest. Sokkal többen számítanak az exportjövedelmezőség javulására, mint romlására.

22. 1995 óta jelentősen javult a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek adózási és szerződéses fegyelme. Különösen a tb járulék késve történő befizetése lett ritkább, de még így is a cégek 11%-ára jellemző ez az idei januári felvétel alapján. Némileg csökkent, de még mindig jelentős a más vállalatokkal szembeni fizetési kötelezettségek megszegésének elterjedtsége: a megkérdezettek 38,5%-ánál fordult elő ez.

23. A TOP 1500 árakra vonatkozó várakozásai egyértelműen mind a külpiaci, mind pedig a belföldi árak növekedési ütemének csökkenését jelzik. Mind a becsült árnövekedési ütemek, mind pedig az áralakulás várható mértékére vonatkozó várakozások erre mutatnak. A fő termék belföldi és export árai 2001 első félévben várhatóan több cégnél nőnek, mint az előző félévben, de a cégvezetők az árnövekedés ütemének mérséklődésére számítanak.

24. A TOP 1500 cégeinek körében nőtt a menedzserek bizakodása a magyar gazdaság helyzetét illetően, miközben túlnyomó többségük nem várja e helyzet megváltozását.

25. A cégvezetők saját cégük üzleti helyzetét és e helyzet várható alakulását némileg kedvezőbben látják, mint fél évvel ezelőtt. A cég helyzete 45% szerint jó és 57%-uk szerint fog javulni a következő hat hónapban.

26. Hasonlóan a korábbi felvételek eredményeivel, most is érzékelhetőek a különbségek a többségében külföldi tulajdonban és a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő cégek menedzsereinek helyzetmegítélésében: az előbbiek sokkal pozitívabban látják saját cégük helyzetét, mint az utóbbiak.

27. Eltűnt azonban a TOP 1500-on belül a kis- és nagy cégek menedzsereinek véleménye között a cégek helyzetének várható alakulásában, a korábbi felvételben megmutatkozó extrém különbség.

28. A TOP 1500 legfontosabb exportpiacain, az EU-ban a korábbinál egyértelműbbek a konjunktúra lanyhulására, növekedési ütem csökkenésére utaló jelek. Ezt jelzik előre a német és a francia cégek rövidtávú üzleti várakozásai is.

TÁRKI Konjunktúra Kutatási Program
Kutatásvezető: Tóth I. János