Többet költöttünk - Lehet örülni?

Két hónap visszaesés után márciusban éves összevetésben mérsékelten, 0,9 százalékkal bővül a kiskereskedelmi forgalom volumene, az esztendő első három hónapjában pedig 0,1 százalék volt a „bővülés". A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adat jócskán meghaladja az elemzői várakozásokat, mindazonáltal nem árt mértéktartónak maradni a túlzottan optimista megállapításokkal.

2012. május 24.

Piac&Profit

A KSH márciusban a kiskerekedelmi forgalom éves összevetésben 0,9, az előző hónaphoz képest 0,5 százalékos növekedéséről számolt be. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben 2012. márciusban 645,2 milliárd forint, az első negyedévben 1758,7 milliárd forint értékű forgalom realizálódott.

Tovább csökkent az üzemanyagfogyasztás
A forgalom közel feléért felelős élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben márciusban 2,7 százalékkal nagyobb volumen kelt el, mint egy évvel korábban. A nem élelmiszer-kiskereskedelem márciusban kismértékű, 0,6 százalékos emelkedést mutatott, így az első negyedévben összességében stagnált. Az üzemanyagtöltő állomások eladásainál összefüggésben a magas üzemanyagárakkal márciusban az értékesítés volumene 4,3 százalékkal, az első negyedévben 2,9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
Húsvét-hatás

A bővülés egyik lehetséges okaként a KSH gyorsjelentésében jelezte, hogy az idén a húsvéti vásárlások már március végén elkezdődtek, míg 2011-ben az ünnep csak áprilisban éreztette hatását. Az egyes üzlettípusok forgalmának alakulása vegyes képet mutatott. Folytatódott a bővülés a csomagküldő és internetes-, az illatszer- (az előző évi alacsony bázishoz képest), az iparcikk-, valamint a textil-ruházati és lábbeli-kiskereskedelemben. Ezzel szemben a könyv-, számítástechnika, egyéb iparcikk üzletek eladásai stagnáltak, a használtcikk, a gyógyszer-, gyógyászati termék-, valamint a bútor- műszakicikk-kiskereskedelem értékesítésének volumene továbbra is elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az európai középmezőnyben

Az Eurostat május 4-én megjelent sajtóközleménye szerint - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában 2012. márciusban 1,0 százalékkal növekedtek, míg az eurózóna országaiban stagnáltak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Márciusban az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok 14 tagállamban bővülést, kettőben stagnálást, hatban csökkenést mutattak. A térség legfejlettebb országai közül az Egyesült Királyságban 4,9 százalékkal, Franciaországban 2,7 százalékkal növekedett, Németországban stagnált az értékesítés volumene. Magyarország az EU-27 átlagának közelében volt.

Figyelmeztető makroadatok

(A GDP az első negyedévben 0,7 százalékkal maradt el a tavalyitól, a naptárhatás kiszűrésével közölt adat 1,3, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték 1,5 százalékos esést mutatott. Mindezzel párhuzamosan az infláció drasztisan gyorsult: a fogyasztói árak éves távlatban 5,7, az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal emelkedtek. S a kereseti statisztika sem tartalmazott derűlátásra okot adó információkat)

Tavaszi meglepetés

Az elemzőket alaposan meglepte az adat miután a kormányzati intézkedések és a csökkenő reálbérek miatt mindenki a visszaesést várt. Mindezzel együtt éves távlatban az adat nem módosítja érdemben az előrejelzéseket.

Tavaszi meglepetésként értékelte a KSH gyorsjelentését az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is. A kereskedelmi fogyasztás megkapaszkodásának oka lehet a szervezet szerint egyebek mellett, hogy a devizahitelesek körében erősödhetett a fogyasztói bizalom, a vásárlásokat lehúzó törlesztő részletek vagy megszűntek, vagy kiszámíthatóbbak váltak.

Feltehetően a kisebb keresetűek még jobban keresik az olcsóbb árucikkeket, amihez hozzátartozik, hogy a kereskedők tapasztalatai szerint továbbra is döntő szempont a vásárlásban az ár a fogyasztók teljes körében. A vásárlási szokások alaposan megváltoztak a válság korábbi éveiben, így sok esetben a drágább fogyasztási javak megvételét elhalasztják a családok, vagy teljesen le is mondanak róla, a kevesebb pénzüket pedig sokkal olcsóbb cikkekre költik - véli a szakmai szövetség.

Véleményvezér