Az elmúlt egy évben ismét nőni kezdett a lakossági folyószámlahitel-állomány. Ez ugye az a hitel, amelyet a bankszámlák mellé igényelhetnek az ügyfelek, és a bankok rendszerint meg is adják nekik, ha a számlájukra rendszeresen érkezik jövedelem. A folyószámlahitel úgynevezett rulírozó hitel, vagyis az ügyfél tetszőleges célra használhatja fel az összeget a keret erejéig, és olyan ütemben törleszti, ahogy neki megfelelő. Nincs havi törlesztőrészlet tehát, de az ügyfelek többsége, miután havonta kap fizetést vagy nyugdíjat, nyilván havonta fizeti a hitelt. 

Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint nagyjából 6,7 millió elsődleges fizetési célú bankszámla van, ezekre érkezik jövedelem, az ügyfelek ezekhez igényelhetnek folyószámlahitelt. A keret, amit a bankok megadnak, általában minimum egyhavi jövedelem, de ha az ügyfél kéri, akkor két-három havi jövedelemnek megfelelő keretet is kaphat. Arról nem közöl adatot az MNB, hogy hány lakossági bankszámlához kértek folyószámlahitel-keretet, de a háztartások folyószámlahitel-állománya újabban 250 milliárd forint fölött stabilizálódott, vagyis ekkora mínuszban vannak a bankszámlák a hónap végén.

Nagyok lehetnek a különbségek

Ez egy átlagos bankszámlára vetítve csaknem 40 ezer forintos mínusz a hónap végén, de a szórás nyilván hatalmas, hiszen sokaknak nincs hitelkeretük, vagy nem is használják, mások pedig ennél jóval nagyobb tartozást görgetnek maguk előtt. Az jól látható, hogy háztartások tömegénél válik deficitessé a hóvége, és az is kiderül a statisztikákból, hogy az olyan intézkedések, mint 2022 februárjában a 13. havi nyugdíj, az szja-visszatérítés vagy a fegyverpénz komoly mértékben csökkentette ezeket az állandósult adósságokat. Akkor hirtelen 30 milliárd forintnyi folyószámlahitel tűnt el, sokkal több háztartás került legalább átmenetileg egyenesbe. Azóta viszont újra ugyanolyan mínuszban járnak a számlák, mint a másfél évvel ezelőtti osztogatás előtt.