Az áfarés képet ad az adócsalás, az adókijátszás, az adókikerülés, a csőd, a fizetésképtelenség, valamint a számítási hibák okozta adóbevétel-kiesés mértékéről.
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos sürgős intézkedést tart szükségesnek, mert a "tagállamok nem várhatnak ölbe tett kézzel, miközben a körhintacsalás és a rendszer következetlenségei miatt milliárdokat veszítenek.”
Az áfarés Romániában volt a legnagyobb, ahol 2017-ben a várt áfabevétel több mint egy harmada nem folyt be az államkasszába. Romániát Görögország és Litvánia követte. Az áfarés Svédországban, Luxemburgban és Cipruson volt a legkisebb: ezek az országok a tervezett áfabevételnek csak az 1 százalékától estek el. Abszolút értelemben Olaszországban mérték a legmagasabb áfabevétel-kiesést, 33,5 milliárd eurót.
Az áfabevétel-kiesés 2017-ben 8 milliárd euróval csökkent, ami nagyságrendileg megegyezik a 2016. évben regisztrált 7,8 milliárd eurós csökkenéssel (abszolút értékben a tagállamok 137,5 milliárd euró áfabevételtől estek el 2017-ben).
A tanulmány a 2017-es évet vizsgálja, mivel ez a legfrissebb olyan időszak, amely vonatkozásában rendelkezésre állnak a tagállamok költségvetési adatai és a saját forrásokra vonatkozó adatok. A tanulmány ugyanakkor új elemmel bővült: tartalmaz egy előrejelzést a közzététel évét megelőző évre (azaz 2018-ra) vonatkozóan. E szerint az áfabevétel-kiesés csökkenő tendenciája 2018-ban folytatódott, valamint az áfarés mértéke nem érte el a 130 milliárd eurót és a teljes áfabefizetési kötelezettség 10 százalékát.
