11 évnyi fizetés egy budapesti lakás, 6 évnyi egy Pest megyei községben
A 2026. harmadik negyedéves árakkal számolva egy budapesti székhelyű vállalatnál átlagbért kereső dolgozónak 11,4 évnyi teljes nettó fizetését kellene félretennie egy 60 négyzetméteres fővárosi lakás megvásárlásához. Ugyanez az ingatlan egy Pest megyei városban már körülbelül 7,5 évnyi, egy községben pedig mindössze 6,2 évnyi budapesti fizetésből jönne ki – ha valaki a teljes nettó jövedelmét félre tudná tenni.
Ez természetesen elméleti összehasonlítás, hiszen a valóságban a fizetésből a megélhetést is finanszírozni kell, és az ingatlanvásárlásnak is vannak további költségei. A számítás ugyanakkor jól érzékelteti, mekkora különbséget jelenthet a vételárban, hogy valaki Budapesten vagy a megye valamelyik kisebb településén keres otthont.
Az önerőnél dől el igazán a verseny
A területi árolló a lakáscélú hitelek felvételénél kétszeresen is meghatározó. Egyrészt a szétnyíló önerő-szükséglet miatt jelentős az eltérés: 20 százalékos induló tőkével számolva egy budapesti lakáshoz közel 18 millió forint saját megtakarítást kell felmutatni. Ezzel szemben egy Pest megyei nagyvárosban ez 11,8 millió forint, míg a megye községeiben már 9,8 millió forint is elegendő a vásárlás elindításához. A megyén belüli lokáció megválasztásával tehát akár önmagában több millió forinttal csökkenthető az induló teher. Másrészt egy 655 ezer forintos fizetésből (budapesti székhelyű cégeknél alkalmazásban állók nettó átlagkeresete) az 50-60 millió forintos Pest megyei ingatlanra felvett hitel havi terhe sokkal kisebb arányt hasít ki a családi kasszából, mintha egy 90 milliós fővárosi ingatlant finanszíroznának.
