Oroszország első elnöke hunyt el ma, április 23-án - tették közzé Moszkvában. Borisz Jelcin váratlanul halt meg, bár többször is komoly problémái voltak a szívével. Borisz Jelcin, aki most volt 76 éves, az utóbbi időben már igen keveset szerepelt a nyilvánosság előtt. De ez a népszerűségén nem sokat változtatott. A kis orosz faluból az orosz fővárosba - ott különféle pártfunkciókba - került politikus már Gorbacsov idejében jutott valóságos hatalomhoz, mégpedig Moszkva első számú partembereként. A párthatalomból azonban öt évvel később a parlamentáris hatalomba lépett át, tehette, mivel megválasztották az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa elnökévé, majd nem sokkal később, 1991-ben - egy erőszakos államcsíny leverése után - Oroszország elnökeként ismerheti meg a nevét immáron az egész világ. Még abban az évben a Szovjetuniót magát is vezetésével gyakorlatilag megszüntették. Ezzel a praktikusan jogi döntéssorozattal, de Jelcin érdemeként fejezte be 70 éves pályafutását mind a Szovjetunió, mind az SZKP. Ezt követően már "csak" néhány katonás fellépés - lázadók fegyveres szétkergetése - és az eléggé speciálisra sikeredett orosz kapitalizmus életre keltése fűződik a jó eszűnek tartott, sokszor diplomatikus, legalább annyiszor harciasan kemény, államférfiúi erényeket is felmutató Jelcin nevéhez. Számos milliárdossal - oligarchák és maffiózókkal - is "gazdagodott" az orosz gazdasági élet, de gazdagodott az egyik pillanatról a másikra bekövetkezett, a világot is megrengető pénzügyi összeomlással. A krachot 1998 után még sikerült kihevernie az országnak, de magának az elnöknek már komoly egészségügyi problémái is nehezítették a munkáját. Annyira azonban nem, hogy még maradt ereje a sokak által Oroszország vodkától sem mentes medvéjének nevezett elnökének pályára állítania utódját, Vlagyimir Putyint. A hatalomból - erre sem volt túl sok példa Oroszország történelmében - önként távozott, amikor is 1999 december 31-én lemondott.