"A távmunka elősegíti a versenyképességet, az esélyteremtést és az egyén szuverenitását" - jelentette ki a Magyar Távmunka Szövetség elnöke a Piac és Profitnak. Simon Gábor ennek kapcsán fejtette ki, hogy két százalékról négy százalékra nőtt a távmunkában foglalkoztatottak aránya Magyarországon, de ez még mindig alig több mint az európai uniós átlag negyede.

Cél, hogy 2013 végére a 8-10 százalék elérése, ami hozzávetőlegesen 150.000 új távmunkahelyet jelent. A szövetség elnöke jelezte, hogy a távmunkában foglalkoztatottak európai uniós 14 százalékos, az Amerikai Egyesült Államokban elért 25 százalékos arányának megközelítéséhez az is szükséges, hogy a gazdaság szereplői felismerjék ennek előnyeit, azt, hogy ezzel javítható a munka hatékonysága, csökkenthetők a költségek.

A hazai tapasztalatok szerint általában a magasabban képzett munkavállalóknak a cégek készek biztosítani a távmunkához szükséges feltételeket.  A cél viszont az - fejtette ki Simon Gábor -, hogy azok is nagyobb arányban kapcsolódhassanak be ebbe a munkavégzési formába, akiknek a lakóhelyén nincs más munkalehetőség, vagy személyes helyzetük alapján lenne számukra ez megoldás. Csak a munkáltatók elhatározására várva mindez nem történik meg, azaz a távmunka elterjedését segíteni kell képzéssel, informatikai fejlesztésekkel, illetve olyan támogatásokkal, amelyek érdekeltebbé teszik a munkáltatókat.

Az Új Magyarország fejlesztési tervben a következő évekre tízmilliárd forintos európai uniós forrás ígérkezik erre. Megfelelő önerővel kiegészítve több tízmilliárd forintot jelenthet ez a fejlesztéséhez. A társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) keretében két prioritásához illeszkedik a távmunka. Így a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése az egyik prioritás, míg a másik az alkalmazkodóképesség javítása. A TÁMOP keretében kiemelten támogatni kívánt célcsoportok között szerepelnek a hátrányos helyzetben lévők, a foglalkoztatási rehabilitációban érintettek, valamint közalkalmazottak, köztisztviselők.