A sztrájkok hava előtt állunk. Sőt, már benne is vagyunk, hiszen az első figyelmeztetést már magunk mögött tudhatjuk. Húszezer résztvevőt ismertetett a szakszervezeti vezető, ennyien ágáltak az ellen, hogy a villamosenergia-ipari dolgozóktól az állam megvonja a kedvezményes tarifáját. A legfrissebb hírek szerint nem csupán a kétórás figyelmeztetésen, hanem a felek megegyezésén is túl vagyunk.

Közvetlenül nem pénzért - béremelésért -, hanem a munkahelyek, jelesül az iskolák megmaradásáért harcolnak a fenntartó intézmény döntése ellen a budapesti tanárok. Már túl vagyunk az egyik iskola egyik tanárának éhségsztrájkján, s éppen átértünk a következő stációhoz, ahhoz, hogy az agilis egyszemélyes demonstráló a tanári asztalhoz láncolva adja le a tananyagot - ha mást nem, azt mindenképpen elérve, hogy a diákok figyelnek rá. A folytatás pár nap múlva, a jövő héten várható, a fővárosi iskolaátszervezések ellen demonstrálnak akkor már tömegesen. A szakszervezetek adatai szerint ezer pedagógus állását veszélyezteti a bezárás és összevonás budapesti programja. Ha már összejönnek a fővárosi önkormányzat előtt, akkor bizonyára semmiből sem áll aláírásokat is gyűjteni, hogy azt a választási bizottsághoz benyújtva elérjék, a pedagógusok béremelését tűzze napirendre a Ház. Ezen túl is aktívak a tanárok, hiszen a február 21-én várható közszolgálati sztrájkból ugyancsak kiveszik részüket. Oda időzített mondanivalójuk: az illetménytábla változatlansága mellett a közoktatási törvény  keresetrontó hatása 2006 szeptemberétől egyértelműen kimutatható. A keresetek ugyan a nemzetgazdasági átlag fölött maradnának, de már  csak 8,7 százalékkal, miközben a szellemi foglalkozásúak átlagától  közel 20 százalékkal maradnak el. Más mesterségek is készülnek erre a februári napra, bár ami azt illeti, más "témát" választva más érdekérvényesítő akcióktól sem zárkóznak el. Így például továbbra is "él" a MÁV-kórházak megmentéséért kilátásba helyezett munkabeszüntetés veszélye. A szakszervezetek kifogásolják, hogy azokat a kórházakat akarják bezárni, amelyek létéhez a vasutasok több százmillió forinttal járultak hozzá eddig.

A vasutasok más jogcímen is sztrájkolni készülnek, mivel ők is "tagjai" a február 21-i "köz"-ös béremelési megmozdulásának. Ha egyébként nem változnak meg a feltételek, akkor például sem vonattal, sem más tömegközlekedési eszközzel nem lehet majd utazni, s a katonák, rendőrök, határőrök úgy nem dolgoznak, hogy közben dolgoznak.  Először azon különbözött össze a kormányzat és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, hogy mennyi is a tavalyi illetményemelés áthúzódó, illetve az előléptetésekből, minimálbér-emelésből adódó hatás. A kormányzat 5,5 százalékot akart adni, a sztrájkbizottság 6,75 százalékot kért.  A szakszervezetek érthetően annak sincsenek a pártján, hogy az illetmények emelésére a forrást az önkormányzatok, intézmények elbocsátások segítségével kényszerüljenek találni.

A munkavállalók érdekérvényesítésének nem csupán a sztrájk a működtetett eszköze, február 9-én az Országos Érdekegyeztető Tanácsban mennek neki a munkaadóknak.  Ezúttal (is) a szabadságok kiadásának módját vitatják, annyi különbséggel, hogy nem pénzt akarnak. Míg a munkáltatók hajlandók fizetni, megváltani a ki nem vett szabadságot. A vállalkozók indítványa szerint a tárgyévben legyen köteles a dolgozó kivenni a szabadság tetemes részét, a maradékért pedig mehessenek a pénztárhoz a dolgozók. A szakszervezetek viszont azt mondják, a szabadság értelme a pihenés, azaz legyen köteles továbbra is regenerálni a szervezetét a munkavállaló.