Az év során a magyar inflációs folyamatok valamelyest javultak, a csökkenő termelői árak és az erősebb forint nyomán. Emellett az árkorlátozó intézkedések is jelentős inflációmérséklő hatást fejtettek ki. Ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok erősek, amit jól tükröz a piaci szolgáltatások inflációja és a magas szinten lévő inflációs várakozások is.
A monetáris politikában egyértelműen eldőlt, hogy dacára a nagy jegybankok és némely régiós jegybank kamatcsökkentéseinek, nálunk marad a stabilitásorientált megközelítés. Bár az infláció legkésőbb idén decemberben már a célsávban lesz, az MNB-t szemmel láthatóan aggasztja az adminisztratív korlátozások által most elfojtott infláció későbbi esetleges megjelenése, valamint az emelkedett inflációs várakozások. Az infláció fenntartható elérése pedig a továbbra is szigorú monetáris kondíciók, a pozitív reálkamat biztosításával érhető el a jegybank szerint. Emellett kulcsfontosságú a deviza stabilitása, mivel az árfolyamváltozások fogyasztói árakba való begyűrűzése érdemben erősödött. A fentiek alapján kamatcsökkentésekre csak 2026 vége felé látunk esélyt.
A magas – és várhatóan tovább emelkedő – forint javára szóló kamatkülönbözet átírta az árfolyamvárakozásokat is. Az idei évi eddigi mintegy 7 százalékos nominális felértékelődés után a forint tartósan is erős maradhat, és 2026-ban a mostani szintek körül stabilizálódhat. Pontbecslésünk az EURHUF árfolyamra mindkét év végére 385. (Erstemarket)
