Szűkül az elit állások köre

A multinacionális cégek a költségcsökkentés miatt már nem feltétlenül számítanak a legvonzóbb munkahelynek. Új jelenség, hogy akár egy elit diplomával is lehet valaki munkanélküli.

A kilencvenes évek második felére jellemző elhúzódó válság megrengette az eddig ideális munkahelynek számító nemzetközi nagyvállalatokat. Változóban a cégek felépítése, és már nem olyan vonzóak az általuk nyújtott juttatások itt sem. A központilag kezdeményezett racionalizálás a multinacionális cégeknél nem egy esetben a humán költségek leszorítását, bérstopot vagy a létszám csökkentését hozta magával.

Frissdiplomások hátrányban

Bár a kisebb munkahelyek jellemzően ma még 20-30 százalékkal kevesebbet tudnak fizetni, a bérolló az utóbbi időben már összébb zárult a kis- és középvállalatok, valamint a nagyok között. A kisebb hazai cégek eddig a legiskolázottabb szakember réteget nem igazán tudták bevonzani, mivel hiányzott itt a topmenedzserek kasztja. A multiknál viszont ma már nem jár egyértelműen a jól képzett, tapasztalt menedzsereknek sem a gigantikus fizetés, a nemzetközi karrier, vagy a milliós költséggel járó képzés. Komoly változás a pár évvel ezelőtti viszonyokhoz képest, hogy az egyetemről kikerülve is jól fizető álláshoz lehet jutni. Míg az egyetemről kikerülő tömegek növekednek, az elit állások egyre nehezebben elérhetőek.

Karrier, képzés, plusz juttatás

A versenyképesség érdekében néhány, a munkatársakat vonzó lehetőséget fenntartanak a multinacionális cégek. Képzett munkatársak nélkül nem lehet lépést tartani a gyorsan változó piaci körülményekkel. A nagyvállalatoknál az emberi erőforrás-politika alappillére a motiváció fenntartása a szakmai fejlődés lehetőségének ígéretével: megtermtik a munkatársak tudása bővítésének és belső előrejutásának lehetőségét. A felmérések szerint azoknak a vállalatoknak, ahol figyelnek a munkatársak karriermenedzsmentjére, illetve a vezetői utódlástervezésre, 60 százalékkal javul a megtartó képességük. A kis cégeknek nincs forrásuk erre. Számos speciális probléma tréning útján való megoldása azonban nem is szükséges a kkv-szektorban, így az elidegenedés, a motivációvesztés, a versenytárshoz való átcsábulás a nagyvállalati céges kultúrából fakadó probléma.

Az 500 fő feletti hazai szervezetek több mint 85 százaléka kínál képzést munkatársainak, míg ez az arány a 20-49 közötti létszámúaknál 12 százalék. Figyelemre méltó, hogy az Európai Unióban a 20 fő alatti cégeknél 49 százalékos a tréningeken részt vevők aránya, a 20-49 közöttieknél pedig már 67 százalék.

Ezzel szemben a kkv-szektorban a HR-feladatokra is kevesebb forrás jut. Emellett a kis- és középvállalatok a nagyokkal szemben rendszerint nem használják ki a kompenzációs csomag nyújtotta lehetőségeket sem, és a béren kívül nemigen kedveznek más juttatásokkal az alkalmazottaiknak.

Véleményvezér

Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében

Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében 

A ketchup ártalmatlannak bizonyult.
Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra

Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra 

Páratlan kilátás jár a NER-es birtok mellé.
Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak

Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak 

Bajban a kulturális és innovációs miniszter.
Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen

Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen 

Európa végére süllyedtünk.
Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen

Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen 

Az ügyeskedők nagy korszaka jöhet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo