Az egyik leggyakoribb ok, amivel a megmagyarázhatatlannak tűnő egészségromlást magyarázni próbáljuk: a stressz. Az egyéni tragédiák jelentette veszteségen túl társadalmi szinten is nagyon jelentős problémáról van szó: Egyes becslések szerint például az Egyesült Államokban egy átlagos napon körülbelül 1 millió dolgozó hiányzik a munkahelyéről stresszel kapcsolatos megbetegedések miatt, a stressz következtében fellépő csökkent termelékenység, megnövekedett hiányzás, és megbetegedések évente 150 milliárd dollár kárt okoznak a vállalatoknak.
Egy kísérlet
"Az a puszta hit, hogy befolyásolhatjuk az eseményeket, még akkor is csökkenti a szorongást, ha ezzel a lehetőségünkkel sosem élünk. - magyarázza Dr. Valló Ágnes, a Menedzserbetegségek című könyv társszerzője. - Egy kísérletben például a kísérleti személyek két csoportját hangos, nagyon kellemetlen zajnak tették ki. Az egyik csoport egy gombbal kikapcsolhatta volna a zajt, de kérték őket, hogy ezt csak akkor tegyék, ha nagyon muszáj. A másik csoport nem tudta kikapcsolni a zajt. Végül az első csoport tagjai is meg tudták állni: senki sem kapcsolta ki, tehát mindkét csoport ugyanannyi zajt kapott. Ennek ellenére a befolyással nem rendelkező csoportot sokkal jobban zavarta a zaj, ami a a későbbiekben vizsgált probléma-megoldási képességük leromlásában is jelentkezett. Ezért jelentős stresszor például, ha munkavégzésünk során nincs befolyásunk arra, hogy milyen munkát, milyen módszerrel, ütemezéssel végzünk."
Mi okozza a munkahelyi stresszt?
A stresszkeltő események képességeink határait érintik, negatívan befolyásolhatják énképünket. Úgy érezzük, meghaladja a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, tudásunkat, képességünket. Ebből következik, hogy viszonylag nagy a kudarc esélye, ami pedig negatívan befolyásolhatja a magunkról kialakított képünket.
Az is stresszkeltő, ha az egyénnek nincs beleszólása abba, hogyan végzi a munkáját, milyen eszközöket használ, milyen ütemezéssel dolgozik. Az, hogy az emberek részt vehetnek-e a munkájukat érintő döntésekben, sok vizsgálat tanulsága szerint az egyik legfontosabb munkahelyi tényező volt a szív-koszorúér betegségek előrejelzésében, azon kívül a munkahelyi elégedettségnek és önértékelésnek is fontos előrejelzője.
A munkafeladatok, értékelési kritériumok, eszközök, gyakori változásai elbizonytalanítják az embert saját szakértelmében, kompetenciájában. Amikor nem világos a számára, hogy mik az elvárások illetve mire terjed ki a felelőssége.
A megoldás az egyénen múlik
Mindezek alapján látható, hogy a munka bármely aspektusa jelenthet stresszt a dolgozó számára. Így tehát nem az a lényeges, hogy minimalizálni próbáljuk az általános stresszorok jelenlétét munkákban, hanem az, hogy feljesszük stresszkezelési technikánkat.
Ez történhet egy tréning formájában, de kezdődhet egy alapos önvizsgálattal is: mi okoz számunkra kifejezetten stresszt, vagy hogy a prioritásaink szerint éljük-e mindennapjainkat. Már ez az elméleti lépés is sokat segíthet, ám a valódi cél az, hogy kis lépésenként átültessük a gyakorlatba azt, amire az előbbi kérdésekkel kapcsolatban jutottunk.
