A szervezet vezetőinek általános értékelése szerint a konvergencia-program eddigi teljesítésének jelentős pozitívuma, hogy az államháztartás hiányát sikerült jelentős mértékben lefaragni. Ezzel elháríthatóvá vált az állam fizetésképtelenségének, a
forint jelentős értékzuhanásának reális veszélye.

Az Okisz megítélésük szerint szerencse, hogy ezt a veszélyhelyzetet az
állampolgárok és a vállalkozók nem érezték!

A szervezet korábban küldöttgyűlésén látta vendégül Veres János pénzügyminisztert, akinek kifejtették: a kis- és középvállalkozások abban érdekeltek, hogy a forint stabil árfolyamon mozogjon, és hogy az export-tevékenységük során a költségeket meghaladó bevételeket tudjanak realizálni.

A Konvengercia-program gazdaságra gyakorolt hatása:

A kedvező világgazdasági konjuktúra hatására a környező országokban mindenhol jelentősen fejlődik a gazdaság, erőteljes mértékben gyorsul a gazdasági növekedés, és jobban állnak a különböző reformok megvalósítása területén is. A folyó teljesítések mérésénél jelentős különbségek keletkeznek a hazai gazdaság rovására.

A Konvengercia program terheinek nagyobb hányada a hazai vállalkozókra és a munkavállalókra hárul. A reform célok kidolgozatlanok, politikai akadályokba ütköznek (önkormányzati reform), és nem érzékelhetőek megvalósításuk várható eredményei.

A vállalkozások versenyképességét javító európai uniós támogatásokra nagy szükség van, fontos, hogy a támogatások révén megvalósuló fejlesztések minél hamarabb eredményt hozzanak, és egyaránt segítsék a versenyképesség javulását és a költségvetési egyensúly biztosítását.

Sokkal könnyebb a 10 %-os GDP arányos államháztartási hiányt 6,8 %-ra szorítani, mint a 6,8 %-ost 4 %-os alá. A reformok kérdőjelei miatt nem érzékelhetőek a várható megtakarítások, költségcsökkentések. A konvengercia-program teljes sikeréhez szükség van a gazdaság fejlesztésére, a versenyképesség érzékelhető javítására, a foglalkoztatási szerkezet jobbítására, az adminisztrációs költségek
csökkentésére, az adórendszer korszerűsítésére, a "direkt" adók csökkentésére és az "indirekt" adók emelésére, a reformok eredményes végrehajtására.

Konkrét megállapítások:

• Kisebb államháztartási hiány és adósság, hiszen 2006-ban a programban jelzett 10,1 %-os GDP arányos hiány 9.2 %-ra mérséklődött. Majd 2007-re a Konvengercia programban megcélzott 6,8 %-kal szemben 6,6 %-os hiány prognosztizálható.
• Az államadósság/GDP mutató kedvezőbben alakult, melynek elsődleges okát a kisebb költségvetési hiány mellett abban látják, hogy a forint felértékelődése miatt a deviza adósság forintban kifejezett értéke érzékelhetően csökken.#page#
• Magasabb gazdasági növekedést könyvelhetünk el, mint a kormány által tervezett. Az idei évben a GDP 2,9 %-kal emelkedett (a tervezett 2,2 % helyett)  Reméljük, hogy a Pénzügyminisztérium alátervezte a gazdasági növekedést, és e gazdasági növekedés ez évben 3 % körüli szinten valósul meg.
• A GDP tervezethez képesti többlet teljesítése mögött véleményük szerint elsődlegesen a keresetek egy részének kifehérítése áll.
• A foglalkoztatottság kis mértékben javult. 2006-ban mintegy 30 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Az idei év is javuló trendet mutat a várt szinten maradással szemben, vélhetően 10 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatotti kör.
• A fekete foglalkoztatásban leginkább érintett három ágazatban - építőipar, kereskedelem, ingatlan ügyek - a kereset növekedés dinamikája meghaladta a versenyszféra átlagát. Ezen ágazatokban jellemző volt az egyéni vállalkozók számának csökkenése, amely közel hasonló nagyságú volt, mint az alkalmazottak számának bővülése.
• Magasabb lett az infláció a tervezettnél, hiszen a 2007. évi tervben szereplő 6,2 %-os inflációs mérték vélhetően nem teljesül. A korábban jelzettnél magasabb hatósági áremelkedések és a magasabb élelmiszer árak miatt vélhetően 7 %-os fogyasztói áremelkedés valósul meg. Az infláció alakulásánál figyelembe kell venni azt is,
  hogy a feltételezett 272 Ft/eurós árfolyamhoz képest jelentősen megerősödött a forint, melynek az inflációra gyakorolt pozitív hatása mintegy 1 %-ot jelent.
• Az infláció "túlteljesítése" rejtett tartaléka a Pénzügyminisztériumnak, mivel az infláció növekedésével a költségvetés számára jelentős többlet keletkezik.
• Csökkenő piaci lehetőségek: A reálkeresetek csökkenése kihat a háztartások fogyasztására is, amely idén várhatóan 0,3 %-kal csökken. Ezen piaci körülmény elsődlegesen a kkv szektornál kedvezőtlen, mivel ennek a szektornak a bevételei jobbára a hazai piacon jelentkeznek.
• A piaci körülmény is indokolja, hogy az állam a korábbinál sokkal nagyobb mértékben segítse a kkv-kat, azon belül azokat a vállalkozásokat, amelyek külső piacon való megjelenést terveznek, illetve az export piacra termelő multinacionális cégek felé kívánnak beszállítani.
• 2006. évben a várttal szemben a beruházások értéke 2 %-kal csökkent.