KSHA legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve 2007. január-áprilisban átlagosan 2 millió 770 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 7,4, a nettó átlagkeresetek 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-áprilisi reálkereset (a fogyasztóiár-index 8,6 százalékos növekedése mellett) 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A pénzügyminiszter egy minapi tájékoztatón kommentálta is a költségvetési szféra létszámára vonatkozó adatokat, jelezve, hogy a múlt év közepén és az idén januárban volt érzékelhető nagyobb számszerű változás. A költségvetési szféra létszámvesztése 6,4 százalékot tett ki - utalt a KSH adatközlésére a Veres János. A múlt év közepe és 2007 eleje között csappant ennyivel a költségvetésben dolgozók száma. A miniszter jósol is, miszerint a folytatás szeptember tájékán lehetséges. A 2007. évet - annak költségvetését - azonban nem fogja érinteni a szeptemberi csökkenés, megtakarítást ennek nyomán csak 2008-ban lehet majd tapasztalni.
A miniszter kifejtette azt is, hogy a versenyszektorban hogyan is alakulhatott a bérnövekedés feltűnően magasan. Veres János négy ágazatról külön is említést tett. Az építőipar 18,5 százalékos, a kereskedelem 13,9 százalékos, a vendéglátás 10 százalékos, az ingatlan-ügyletek 14,3 százalékos növekedése "húzta" a teljes bérnövekedési statisztikát. A kommentár pedig: egyrészt megváltozni látszanak a korábbi foglalkozási viszonyok, másrészt kiváltképp az építőiparban már hatnak azok a szakmán belüli belső megállapodások, amelyek részben a bérek emelését, részben a jövedelmek legalizálását foglalták írásba. Olyan keresetnövekedés - következtet Veres János - nincs a piacon, amilyen veszélyt jelentene a magyar gazdaságra, hiszen "csak" a tisztuló, fehéredő gazdaság érhető tetten.
A Központi Statisztikai Hivatal minapi nyilvánosságra hozott jelentése részletezi is: az év első négy hónapjában a költségvetési szférában 755 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 942 ezren dolgoztak. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181 900 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 169 000 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 216 300 forint volt, ez az összeg az évente esedékes, egységesen januárban fizetendő egyhavi külön juttatást is tartalmazza. Január-áprilisban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 3,6 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,2százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az átlagot meghaladó mértékben nőttek a keresetek az építőipar (20,2%), a kereskedelem, javítás (12,3%), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (11,7%) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (10,0%) gazdasági ágban. A keresetek itt mutatkozó növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.
A nettó keresetek átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 3,1 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 1,7 százalékos csökkenés következett be. A nettó keresetek lassú növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése.
A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 112 700 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 100 forintot, a szellemi foglalkozásúaké 145 900 forintot. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 191 300 forintra nőtt, 7,5 százalékkal haladta meg az előző év január-áprilisi szintet. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya 2007. január-áprilisban átlagosan 4,9 százalék volt.
