Így nem meglepő, hogy a rugalmas irodák piaca a következő 8 évben várhatóan évi 14,9 százalék és 19,2 százalék közötti átlagos éves növekedési ütemet (CAGR) fog elérni.
Ez a munkavállalók tekintetében azt jelenti, hogy míg 2020-ban 1,95 millió, 2028-ra már 8,65 millió fő fog rugalmas irodákban dolgozni. Így a rugalmas irodák és a coworkingek - melyek átlag 30-70 fős cégeket szolgálnak ki - 2030-ra a jelenlegi 2,5 százalék-ról a globális irodahelyiség-piac 30 százalék-át fogják elérni. (DeskMag Global Coworking Survey) (CBRE H1 2024 European Flex Ofice Market report)
„Az üzemeltetett coworking az USA-ban a mainstream irányba mozdult el, Észak-Európa és Délkelet-Ázsia pedig követik ezt. A közép-kelet-európai régió általában 3-5 évvel lemarad az ingatlanpiaci trendekhez képest, így hamarosan itt is láthatunk majd egy nagyobb elmozdulást” – mondja Taittinger.
A hazai piac és a nemzetközi trendek
A magyar piacon jellemzően kisebb coworking irodák találhatók, amelyek szabadúszókat, digitális nomádokat, valamint kis IT- és startup csapatokat vonzanak. Az elmúlt 5 évben itthon csökkent a coworking irodákat bérlő cégek száma. Ez nem a vállalatok érdeklődésének hiánya miatt alakult így, hanem mert a rugalmas iroda szolgáltatók nem tudtak elég tőkét bevonni az impozáns terek és megteremtéséhez, a piac stagnált. Ez egyelőre ellentétes a globális trendekkel.
A teljes körű szolgáltatást nyújtó coworking irodák piacán jelentős a kiaknázatlan potenciál, mivel ez a típus kevesebbért nyújt többet. Ár összehasonlítás alapján a rugalmas iroda – bár elsőre drágábbnak tűnhet – általában olcsóbb, mint egy hagyományos A vagy B osztályú iroda vagy egy lakásiroda. Nincsenek extra négyzetméterek, nincsenek menedzsment-díjak, berendezési költségek, irodavezetői munkadíj, villanyszámla, internet, takarítás, karbantartás stb.
