A statisztikai mutatók is egyre világosabban jelzik, hogy megtorpant az ingatlanpiac. A háborús helyzet, a forint gyengülése, az infláció és az alapkamat emelkedése együttes hatásként eredményezte ezt az állapotot, amiben az is markánsan közrejátszik, hogy a közelmúltban sokan vásároltak lakásokat, így mind a befektetési, mind a használati célú vevők száma csökkent.

Kecskeméti Zsolt, a GDN Ingatlanhálózat hálózatfejlesztési vezetője szerint a körülmények miatt azt egyelőre nehéz is megjósolni, hogy mikorra várható a visszapattanás, a magánhirdetők viszont már a saját bőrükön érzik, hogy az ingatlanok értékesítési ideje jelentősen nőtt a visszaesés miatt. Ez a helyzet pedig mára számos eladónak okoz frusztrációt.

„Általánossá kezd válni, hogy a magánhirdetők telefonja alig-alig csörög, érzékelhetően lecsökkent ebben a szegmensben az érdeklődők száma. A gyakorlatban ez nem csak bosszúságot, hanem anyagi veszteséget is jelent az érintettek számára, hiszen a folyamatosan emelkedő infláció hatására a hirdetésfeladó annál többet bukik, minél hosszabb ideig elhúzódik az értékesítés. Az inflációból eredő értéktelenedés melletti ingatlanárak csökkenése halmozottan rosszul érintheti a magánhirdetőket” – magyarázta.

A szakember ezt egy gyakorlati példával is alátámasztotta. Mint fogalmazott, egy 40 millió forintért kínált ingatlan esetében a szeptemberi 20 százalékos inflációs adatokkal számolva évi 8 millió forintos az értékvesztés. Havi bontásban ez kerekítve 670 ezer forint ablakon kidobott pénzt jelent, ha a tulajdonos nem hatékonyan kezeli, vagy nem megfelelően finanszírozza az adott hirdetést.