Április elején Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter Washingtonban, az IMF Magyarországgal foglalkozó stábjával folytatott megbeszéléseit követően jelentette be, hogy hamarosan ötoldalú, az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság, az IMF, a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank jogi szakértőiből álló szakértői eseti munkacsoport kezd egyeztetést arról, milyen konkrét formát öltsön az a csomag, amely a magyar jegybanki függetlenséggel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Ez a csomag, „ha úgy tetszik, előfeltételként szerepel a tárgyalások megkezdéséhez" - fogalmazott Fellegi Tamás, aki azt is kifejtette: „Úgy gondolom, hogy a mi oldalunkról nincs jelentősebb akadálya a tárgyalások megkezdésének. Azokat a feltételeket pedig, amelyeket az IMF előfeltételként szeretne látni, a magyar kormány kész és tudja teljesíteni" - mondta akkor a miniszter. „Valójában most az a kérdés, hogy az európai színtéren mi történik. Várjuk az Európai Központi Bank véleményezését az eddigi időszak döntéseiről" - tette hozzá. Fellegi azt is kijelentette: ahhoz, hogy a tárgyalásokat megkezdődhessenek, mind a három érintett félnek, az EKB-nak, a Bizottságnak és az IMF-nek egyaránt zöld utat kell adnia. (Londoni elemzők szerint a jegybanktörvény módosítását várhatóan nem fogja elégségesnek találni az IMF/EU-hitelprogramról szóló hivatalos tárgyalások elkezdéséhez a Bizottság.)

Az Európai Központi Bank épülete
Fotó: archív

Befolyásolás és nyomásgyakorlás?

Az EKB csütörtökön tette közzé legfrissebb véleményét a magyar jegybanktörvény módosításáról. E szerint súlyos aggályokat kelt Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét illetően a monetáris tanács bővítése az alelnökök száma növelésének lehetőségével együtt. Az EKB azt is kifogásolja, hogy elmaradt a konzultáció az MNB-vel, s a jegybank álláspontját nem vették figyelembe. Mindezt azért találja aggályosnak az EKB, mert úgy véli, hogy felhasználható lehet a döntéshozatal befolyásolására a központi banki függetlenség kárára. Az EKB ugyanakkor nyugtázta, hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben - például az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségével kapcsolatban - a korábbi észrevételei alapján jártak el. (A Bizottság szóvivőjének szerdai nyilatkozata szerint a tárgyalás megkezdésének legfontosabb feltétele, hogy Magyarország visszaszerezze a befektetők bizalmát.)

A közvélemény előtt az egyik leggyakrabban felemlegetett kifogással, a jegybank elnökének és más tisztségviselőinek javadalmazásával kapcsolatban az EKB kifejtette: „továbbra is fennáll az az aggály, hogy az MNB döntéshozó testületeinek fizetésére vonatkozó jogszabályok 2010 szeptembere óta történt ismételt módosításait anélkül hajtották végre, hogy figyelembe vették volna" az EKB korábbi szakvéleményeiben az MNB pénzügyi függetlenségére vonatkozó megállapításokat. Az MNB „döntéshozó szervei tagjainak javadalmazásában történt változtatások módja és gyakorisága a nemzeti hatóságok által rájuk gyakorolt nyomást jelzi" - áll az április 5-ei keltezésű véleményben.

Az EKB szerint az MNB-ről szóló törvényben a monetáris tanács tagjainak - köztük az MNB elnökének mint a monetáris tanács elnökének - felmentését szabályozó rész megfelel a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) alapokmányában foglalt előírásoknak, a magyar jogszabálytervezet azonban a törvény vonatkozó részének törlését indítványozza. Az EKB „jogbiztonsági okokból határozottan javasolja" az érintett rész „elhagyásának mellőzését".

A másik, gyakran felhozott kifogással, a jegybankelnök esküjével kapcsolatban a szakvélemény leszögezi: nem egyértelmű, hogy az MNB elnökének és alelnökeinek a monetáris tanács többi tagjával megegyező esküt kell-e letenniük. Az EKB hangsúlyozza: az eskü nem befolyásolhatja az MNB elnökének, az alelnököknek és a monetáris tanács tagjainak személyi függetlenségét, és nem hátráltathatja őket a „KBER-vonatkozású feladatok" ellátásában.

Az Európai Központi Bank jegybanktörvényről szóló véleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium megkapta, és az abban megfogalmazott kifogásokról az EKB, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutalap (IMF), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével megkezdődik az az ötoldalú, szakmai informális egyeztetés, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy korábi levelében javasolt Mario Draghinak, az EKB elnökének - közölte az MTI kérdésére a gazdasági tárca.

Március végén tette közzé véleményét az MNB a kormány jegybanktörvényt módosító javaslatáról. Közleményében jelezte: továbbra sem ért egyet a monetáris tanács (MT) létszámának növelésével és egy újabb alelnök kinevezésének lehetőségével.

A Magyar Nemzeti Bank székháza
Fotó: MTI

A jegybank álláspontja szerint az MT hosszú távú függetlenségét az erősítené, ha a tagokat különböző időpontokban neveznék ki, és így hivatali idejük is különböző időpontokban járna le. A közlemény az MT hatáskörének bővítését célszerűtlennek, intézményvezetési és hatékonysági szempontból is indokolatlannak nevezte. A közlemény leszögezte. az MNB elnökének és alelnökeinek díjazására vonatkozó szabályozás sérti a jegybank függetlenségét, és összeegyeztethetetlen az uniós jogrenddel, és egyúttal diszkriminatív is: nem közalkalmazottak, nem köztisztviselők, hanem egy állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezetői, s a fizetést maximalizáló rendelkezések más állami tulajdonban álló gazdasági társaságok, bankok vezetőire nem vonatkoznak.

A közlemény szerint a jegybank, bár változtatna az MT-tagok felmentésének okaira vonatkozó passzuson, de, szemben a kormány javaslatával, nem helyezné hatályon kívül. Az MNB azt javasolja, hogy a tagok felmentésére az Európai Központi Bank alapokmányának a nemzeti központi bankok elnökére vonatkozó szabályait alkalmazzák. Az MNB hangsúlyozta: megítélése szerint nem szolgálja a monetáris politika hitelességét az, hogy az MNB-ről szóló törvény a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit ismételten megváltoztatta. Emlékeztetett: a 2007. évi módosítása éppen azért határozta meg 5-7 tagban a monetáris tanács létszámát, mert nemzetközi összehasonlítások és kutatások alapján ez a létszám tekinthető optimálisnak. Harmadik alelnök kinevezését sem szakmai, sem költségtakarékossági szempontok nem indokolják. (A hazánk ellen indított három kötelezettségszegési eljárás mellett - melyek közül a jegybanki függetlenséget érintő csak az egyik - most az Erzsébet-utalvány miatt is az Európai Bizottsághoz fordultak az ellehetetlenül francia utalvány kibocsátók.)