hirdetés

Súlyos aggályok a jegybanktörvénnyel kapcsolatban

Ha úgy tetszik, a magyar jegybanki függetlenséggel kapcsolatos szabályok előfeltételként szerepelnek az IMF/EU-tárgyalások megkezdéséhez - mondta szűk két hete Washingtonban Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, aki azt is hozzátette: várjuk az Európai Központi Bank véleményezését az eddigi időszak döntéseiről. Az EKB csütörtökön tette közzé súlyos aggályokat is tartalmazó észrevételeit, amelyeket a nemzetgazdasági tárca is megkapott. Hétfőn Frankfurtban, az Európai Központi Bank székhelyén ötoldalú szakértői egyeztetés kezdődik a magyar jegybanktörvényről.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

Április elején Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter Washingtonban, az IMF Magyarországgal foglalkozó stábjával folytatott megbeszéléseit követően jelentette be, hogy hamarosan ötoldalú, az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság, az IMF, a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank jogi szakértőiből álló szakértői eseti munkacsoport kezd egyeztetést arról, milyen konkrét formát öltsön az a csomag, amely a magyar jegybanki függetlenséggel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Ez a csomag, „ha úgy tetszik, előfeltételként szerepel a tárgyalások megkezdéséhez" - fogalmazott Fellegi Tamás, aki azt is kifejtette: „Úgy gondolom, hogy a mi oldalunkról nincs jelentősebb akadálya a tárgyalások megkezdésének. Azokat a feltételeket pedig, amelyeket az IMF előfeltételként szeretne látni, a magyar kormány kész és tudja teljesíteni" - mondta akkor a miniszter. „Valójában most az a kérdés, hogy az európai színtéren mi történik. Várjuk az Európai Központi Bank véleményezését az eddigi időszak döntéseiről" - tette hozzá. Fellegi azt is kijelentette: ahhoz, hogy a tárgyalásokat megkezdődhessenek, mind a három érintett félnek, az EKB-nak, a Bizottságnak és az IMF-nek egyaránt zöld utat kell adnia. (Londoni elemzők szerint a jegybanktörvény módosítását várhatóan nem fogja elégségesnek találni az IMF/EU-hitelprogramról szóló hivatalos tárgyalások elkezdéséhez a Bizottság.)


Az Európai Központi Bank épülete
Fotó: archív

Befolyásolás és nyomásgyakorlás?

Az EKB csütörtökön tette közzé legfrissebb véleményét a magyar jegybanktörvény módosításáról. E szerint súlyos aggályokat kelt Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét illetően a monetáris tanács bővítése az alelnökök száma növelésének lehetőségével együtt. Az EKB azt is kifogásolja, hogy elmaradt a konzultáció az MNB-vel, s a jegybank álláspontját nem vették figyelembe. Mindezt azért találja aggályosnak az EKB, mert úgy véli, hogy felhasználható lehet a döntéshozatal befolyásolására a központi banki függetlenség kárára. Az EKB ugyanakkor nyugtázta, hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben - például az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségével kapcsolatban - a korábbi észrevételei alapján jártak el. (A Bizottság szóvivőjének szerdai nyilatkozata szerint a tárgyalás megkezdésének legfontosabb feltétele, hogy Magyarország visszaszerezze a befektetők bizalmát.)

EKB-vélemény: az MNB döntéshozó szervei tagjainak javadalmazásában történt változtatások módja és gyakorisága a nemzeti hatóságok által rájuk gyakorolt nyomást jelzi.

A közvélemény előtt az egyik leggyakrabban felemlegetett kifogással, a jegybank elnökének és más tisztségviselőinek javadalmazásával kapcsolatban az EKB kifejtette: „továbbra is fennáll az az aggály, hogy az MNB döntéshozó testületeinek fizetésére vonatkozó jogszabályok 2010 szeptembere óta történt ismételt módosításait anélkül hajtották végre, hogy figyelembe vették volna" az EKB korábbi szakvéleményeiben az MNB pénzügyi függetlenségére vonatkozó megállapításokat. Az MNB „döntéshozó szervei tagjainak javadalmazásában történt változtatások módja és gyakorisága a nemzeti hatóságok által rájuk gyakorolt nyomást jelzi" - áll az április 5-ei keltezésű véleményben.

Az EKB szerint az MNB-ről szóló törvényben a monetáris tanács tagjainak - köztük az MNB elnökének mint a monetáris tanács elnökének - felmentését szabályozó rész megfelel a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) alapokmányában foglalt előírásoknak, a magyar jogszabálytervezet azonban a törvény vonatkozó részének törlését indítványozza. Az EKB „jogbiztonsági okokból határozottan javasolja" az érintett rész „elhagyásának mellőzését".

Nem lesz elég?
Csak a jegybanktörvény módosítását várhatóan nem fogja elégségesnek találni az Európai Bizottság az IMF/EU-hitelprogramról szóló hivatalos tárgyalások elkezdéséhez – vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők,
akik szerint növekszik annak
a kockázata, hogy a megállapodás áttolódik
a második félévre.

A másik, gyakran felhozott kifogással, a jegybankelnök esküjével kapcsolatban a szakvélemény leszögezi: nem egyértelmű, hogy az MNB elnökének és alelnökeinek a monetáris tanács többi tagjával megegyező esküt kell-e letenniük. Az EKB hangsúlyozza: az eskü nem befolyásolhatja az MNB elnökének, az alelnököknek és a monetáris tanács tagjainak személyi függetlenségét, és nem hátráltathatja őket a „KBER-vonatkozású feladatok" ellátásában.

Az Európai Központi Bank jegybanktörvényről szóló véleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium megkapta, és az abban megfogalmazott kifogásokról az EKB, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutalap (IMF), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével megkezdődik az az ötoldalú, szakmai informális egyeztetés, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy korábi levelében javasolt Mario Draghinak, az EKB elnökének - közölte az MTI kérdésére a gazdasági tárca.

Amit nem vettek figyelembe: jegybanki álláspont

Március végén tette közzé véleményét az MNB a kormány jegybanktörvényt módosító javaslatáról. Közleményében jelezte: továbbra sem ért egyet a monetáris tanács (MT) létszámának növelésével és egy újabb alelnök kinevezésének lehetőségével.


A Magyar Nemzeti Bank székháza
Fotó: MTI

A jegybank álláspontja szerint az MT hosszú távú függetlenségét az erősítené, ha a tagokat különböző időpontokban neveznék ki, és így hivatali idejük is különböző időpontokban járna le. A közlemény az MT hatáskörének bővítését célszerűtlennek, intézményvezetési és hatékonysági szempontból is indokolatlannak nevezte. A közlemény leszögezte. az MNB elnökének és alelnökeinek díjazására vonatkozó szabályozás sérti a jegybank függetlenségét, és összeegyeztethetetlen az uniós jogrenddel, és egyúttal diszkriminatív is: nem közalkalmazottak, nem köztisztviselők, hanem egy állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezetői, s a fizetést maximalizáló rendelkezések más állami tulajdonban álló gazdasági társaságok, bankok vezetőire nem vonatkoznak.

A közlemény szerint a jegybank, bár változtatna az MT-tagok felmentésének okaira vonatkozó passzuson, de, szemben a kormány javaslatával, nem helyezné hatályon kívül. Az MNB azt javasolja, hogy a tagok felmentésére az Európai Központi Bank alapokmányának a nemzeti központi bankok elnökére vonatkozó szabályait alkalmazzák. Az MNB hangsúlyozta: megítélése szerint nem szolgálja a monetáris politika hitelességét az, hogy az MNB-ről szóló törvény a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit ismételten megváltoztatta. Emlékeztetett: a 2007. évi módosítása éppen azért határozta meg 5-7 tagban a monetáris tanács létszámát, mert nemzetközi összehasonlítások és kutatások alapján ez a létszám tekinthető optimálisnak. Harmadik alelnök kinevezését sem szakmai, sem költségtakarékossági szempontok nem indokolják. (A hazánk ellen indított három kötelezettségszegési eljárás mellett - melyek közül a jegybanki függetlenséget érintő csak az egyik - most az Erzsébet-utalvány miatt is az Európai Bizottsághoz fordultak az ellehetetlenül francia utalvány kibocsátók.)

hirdetés

Véleményvezér

Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget

Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget 

A Kuciak-gyilkosságot követő 2018-as bukása után Robert Fico nagyobb orosz barátságot és kemény EU-ellenességet hirdetett.
9 milliárd forintnál tart a sámándob

9 milliárd forintnál tart a sámándob 

A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob-pavilon építésére a kormány 2,3 milliárd forintot adott, majd közel 2 milliárd forintot szavazott meg programokra, hogy mindez kiegészüljön egy további 900 milliós pótköltségvetéssel. Most újabb 4 milliárd forintnál tartunk.
Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak

A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak 

A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo