Az aszály nem egyetlen hónap következménye
Az alábbi ábra a Debrecen–Dunakeszi–Baja–Arad négyszöggel határolt Alföld állapotát követi nyomon. 2021 nyarán a meleg és csapadékszegény időjárás miatt jelentős aszály alakult ki, majd a rákövetkező évszakok sem tudták a talaj nedvességét megfelelően feltölteni, így a 2022-es nyár már kiszáradt talajjal kezdődött. Ebből lett aztán az emlékezetes, történelmi súlyosságú aszály 2022 augusztusára, amelynek hátteréről részletes tanulmány is született. Ezután viszont 2023-ban mind a téli, mind a nyári félév hozott elegendő csapadékot, így ebben az évben nem alakult ki jelentős aszály. 2024 nyara viszonylag kedvezően indult, egészen a rekordmeleg július–augusztusig, amikor a hőség miatt a talajok rövid időre gyakorlatilag a 2022-es szintre száradtak vissza. Azóta is jellemzően csapadékhiány uralkodik: egy-két hónap kivételével elmaradt a szokásos csapadék. Így az idei nyár ismét súlyos aszályos helyzetből indul – ami aggasztó kilátásokat jelent a következő hónapokra nézve.
A tartós csapadékhiány vagy az extrém hőség önmagában is elegendő a súlyos talajszárazság kialakulásához, együttes előfordulásuk pedig szélsőséges aszályhelyzetet idézhet elő. Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt térségünkben egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály. A kutatók által korábban elemzett ún. Pálfai-index alapján a jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.
