Túl vagyunk már a call centerek időszakán, a szolgáltató központok az operatív vállalatirányítási területek – beszerzés, számvitel, ügyfélszolgálat, IT szolgáltatások, HR, bérszámfejtés – nagy részén kínálnak szolgáltatásokat Magyarországról. Minél több feladatot és céget szolgálnak ki egy helyről, a multinacionális központok a költségcsökkentés mellett a támogató funkciók minőségét is fejleszteni, emelni tudják.

Töretlen a fejlődés

A központok száma jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Több nagyvállalat is Magyarország mellett tette le a voksát. Bár van köztük olyan, amelynek a leányvállalata már jelen volt az országban, de SSC-t csak nemrég alapított hazánkban. Ilyenek például az Unicef és a General Electric, de itthon üdvözölhetjük a Greif, Emirates, Eaton, Computacenter, Pactera szolgáltató központjait is.

A Magyar Outsourcing Szövetség felmérése alapján ezenfelül a már meglévő központok is nagy léptékben növekedtek. 2014-ben 9 százalékos volt a bővülés, 2015-ben körülbelül 25. Arról nincsenek adatok, hogy bármely szolgáltató központ kivonult volna Magyarországról, sőt a jelen lévők 72 százaléka a következő 12 hónapban növekedésre számít.

Az SSC-kről nemrég készült nemzeti EY-felmérés is azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben a globális vállalatok egyre gyakrabban választották szolgáltató központjaik helyszínéül Magyarországot: a jelenleg hazánkban működő központok 38 százaléka ebben az időszakban kezdte meg működését. Ugyanez a felmérés mutatott rá arra a négy területre is, ahol van még tere a fejlődésnek. Ha ezek teljesülnek, még intenzívebb lehet a hazai SSC-szektor növekedése.

Kép:Fotolia

Vannak azonban nehezítő körülmények. A szolgáltató központok vezetői úgy vélik, a munkaerő megszerzése és megtartása, a jelenlegi oktatási rendszerek és gyakorlatok hatékonyabbá tétele, a kormányzati és uniós támogatások rendszerének finomhangolása, valamint a szektor kommunikációjának javítása az iparág előtt álló legnagyobb kihívások. E listából a kommunikációs tennivalókban – ez ugyanis főképp a szektor szereplőin múlik – született előrelépés: néhány hónapja elindult az új közösségi oldal, az SSC Heroes, amely a központok dolgozóinak szól. Itt az iparág aktualitásai mellett az érintettek véleményt mondhatnak, megoszthatják tapasztalataikat az egyes cégekről, munkakörülményekről. Ennek lényeges szerepe lehet a diplomás tehetségek itthon tartásában is.

A magyarországi szolgáltató központok munkavállalói nagyrészt a nyelveket beszélő, 25–30 éves korosztályból kerülnek ki, tehát főképpen az Y generáció diplomás tagjai. Ők a legnyitottabbak a külföldi munkára is. Az SSC Heroes nem titkolt célja, hogy megmutassa ezeknek a fiataloknak, hogy ebben a szektorban itthon is van lehetőség komoly szakmai tapasztalatot szerezni, és nem elhanyagolható tény, hogy a vállalatok kiemelkedően magas kezdő fizetéssel honorálják az itt maradók munkáját. Érdekesség, hogy az SSC Heroes oldalon egy-egy adott munkakör fizetési statisztikáit is követhetjük, és az oldal készítői gondosan ügyelnek arra, hogy a nem valódi adatokat kiszűrjék.

Angolul beszélő mindenes kerestetik

Az elmúlt hetekben a tematikus álláshirdetési portálokról csak úgy ömlöttek a szolgáltató központok hirdetései, amelyek adott pozíciókra kerestek munkavállalókat. Balázsik Péter, az SSC Heroes alapítója szerint azonban ez nem feltétlen jelent óriási munkaerőhiányt.

– Általában ezek a cégek hullámokban növekednek. Egyszerre sok munkavállalót keresnek, és mivel a bővüléshez a jóváhagyást a külföldi anyacég adja meg, elég nagy nyomás alá kerülnek az idő rövidsége miatt. Ebben a pillanatban meglehetősen nagy a növekedési igényük, ezért is sok a meghirdetett pozíció. Mindenféle háttérrel rendelkező munkavállalókat keresnek: pénzügyest, számvitelest, beszerzési szakembert, HR-est, adminisztrációhoz vagy a vevőtámogatáshoz értőket és informatikust is. Tehát az ágazati szakemberhiány – például az informatika területén – természetesen kihat erre az iparágra is, de általános hiányról nem beszélnék. A recruitment lead-time – tehát, hogy mennyi idő alatt lehet betölteni a pozíciót onnantól számítva, hogy az megnyílik – 45 nap volt 2013-ban, 56 nap 2014-ben és 46 nap 2015-ben a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség felmérése alapján. Ez azt mutatja, hogy 2014-hez képest javult a helyzet, de még minimálisan rosszabb, mint amilyen 2013-ban volt – hangsúlyozza az SSC Heroes alapítója. Dalányi László, a Manpower Munkaerő Szervezési Kft. ügyvezető igazgatója viszont a Piac & Profit novemberi számában megjelent Tartsuk itthon! című cikkben azt mondta, az SSC-szektorból legalább 5000 ember hiányzik, ami miatt egyes központok projekteket veszítenek el. (A PwC Vezérigazgató felmérése szerint toronymagasan a legnagyobb kockázat ma a hazai vezetők szerint a szakemberhiány.)

Az adott munkakörhöz szükséges szakmai tudás mellett a szolgáltató központok ideális jelöltje jól beszél angolul. Ez alapkövetelmény, hiszen a szektor vállalatai cégen belül angolul kommunikálnak egymással. Emellett nagyon nagy előnyt jelent, ha az angolon kívül a jelölt beszél egy második nyelvet. A legjobban favorizált második nyelv a német, magyar, francia, spanyol, olasz, portugál, holland, lengyel, cseh, svéd, orosz, dán, szlovák, finn. Ezeken a nyelveken szolgáltatnak a leggyakrabban a hazai cégek.

Bizonyos pozícióknál nem feltétlenül szükséges munkatapasztalat, azt azonban érdemes tudni, hogy a szolgáltatások köre folyamatosan változik a szolgáltató központokban.

– A nagyon egyszerű és alacsony hozzáadott értékű munkakörök vándorolnak kelet felé, például Indiába. A helyükre komplexebb, magasabb hozzáadott értékű munkakörök érkeznek. Ez azt is jelenti, hogy egyre inkább szükség van nagyobb tapasztalattal rendelkező, senior munkavállalókra az iparágban – mondja Balázsik Péter.

A munkaerő kérdése azért is kap kiemelt szerepet, mert a szektor szép csendben az egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – foglalkoztatóvá lépett elő az országban. A 2014-es, 2015-ös évben még a stratégiai ágazatnak kijelölt autógyártásnál is több új munkahelyet hozott létre.

Ma az iparág körülbelül 35–40 ezer főt foglalkoztat. Azért nehéz pontos számot adni, mert a statisztikák némiképpen eltérően sorolnak, vagy nem sorolnak egy adott céget ebbe az iparágba. És ehhez még hozzáadhatjuk azoknak a cégeknek az alkalmazottait, amelyek a szolgáltató központoknak nyújtanak szolgáltatásokat.

Van vetélytársunk

Jóllehet Magyarország népszerű a szolgáltatók körében, ám az elmúlt években komoly konkurenciánk lett Lengyelország.

– Magyarország jellemzően felkerül a döntéshozók két-három lokációból álló short-listjére, azonban Lengyelországgal továbbra is nehéz versenyre kelni nekünk csakúgy, mint a többi országnak Közép- és Kelet-Európában – mondja Balázsik Péter.

A térséget választó vállalatok elsődleges – és valljuk be, nem alaptalan – félelme, hogy nem találnak megfelelő képzettségű és számú munkavállalót. E tekintetben Lengyelország, ahol jelenleg tíz városban 500 szolgáltató központ működik, nyilvánvalóan nagyobb potenciállal rendelkezik, már csak az ország mérete miatt is. Ráadásul Magyarország még mindig meglehetősen Budapest-központú, amíg Lengyelországban több olyan város is van, amely teljes körűen megfelel a szolgáltató központok igényeinek.

– A Budapest-központúság egyébként valamelyest csökkent. 2013-ban a szektor még a munkaerő 82,83 százalékát, 2014-ben a 84,76 százalékát foglalkoztatta a fővárosban. 2015-ben viszont megindult a diverzifikálódás: az SSC-alkalmazottaknak már csak 76,48 százaléka dolgozott Budapesten. Több város is tudatosan igyekszik vonzani ezeket a cégeket – emeli ki Balázsik Péter.

Arjen Sader, az EY Magyarország szolgáltató központoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere is úgy látja, már tapasztalható némi változás a Budapest-központúság leküzdésében. Azonban ez lassú folyamat.

– Az elmúlt években egyre kiélezettebbé vált a verseny a közép-kelet-európai régióban a szolgáltató központok piacán. Magyarországon jelenleg körülbelül 90 ilyen vállalat működik, többségük Budapesten. Jóllehet számos befektető érdeklődik Debrecen, Pécs, valamint Székesfehérvár iránt, és néhány központ már működik ezekben a városokban is, a tehetséges, nyelveket beszélő munkaerő megszerzése Budapesten kívül még nehezebb feladatot jelent a betelepülő vállalatoknak. Nincs elég megfelelő színvonalú irodahelyiség és a nagyvárosokhoz közeli nemzetközi repülőterek hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a hazai SSC-piac nem tud élni minden benne rejlő lehetőséggel. Számos szomszédunknál a főváros mellett vannak a magyar nagyvárosoknál jóval nagyobb lakosságú települések, amelyek növelik a rendelkezésre álló tehetségek számát. Ez mind hozzájárul a régió más országainak növekvő versenyképességéhez.

Ahhoz, hogy Magyarország továbbra is jó pozícióban maradjon, az infrastrukturális és emberi erőforrásokkal kapcsolatos igényekre gyorsan kell reagálni. Ha a régiós listára tekintünk, a már említett Lengyelország mellett Románia jelenleg nagyon vonzó célpontot jelent a befektetők számára, mellette Bulgária is egyre erősödik az SSC-k piacán, és – potenciálját tekintve – akár a szolgáltató központok egyik legkívánatosabb helyszínévé nőheti ki magát.

A szakember szerint Magyarország vonzereje alapvetően az Európán belüli központi fekvésében, az SSC-piacon szerzett tapasztalatában, valamint még mindig a jól képzett, nyelveket beszélő munkaerejében rejlik. Arra a kérdésre, hogy mi alapján kerülhetünk a short-list győztes helyére, Arjen Sader azt mondja: a felsőkategóriás (high end) tevékenységekkel vagy komplex folyamatokkal foglalkozó, nem tranzakciós szolgáltató központok megtelepedését kellene ösztönözni, hiszen az SSC-k régóta jelen vannak nálunk, így ma már 5–10 éves tapasztalattal rendelkező szakemberek is találhatók a piacon.

De a kisebb városokban is meg lehet találni a lehetőséget, a szakember szerint itt elsősorban a nem túl nagyméretű – legfeljebb 200 munkatársat foglalkoztató –, elsődlegesen tranzakciós szolgáltatásokat nyújtó SSC-k tudnak letelepedni, amelyeknek csak a leggyakrabban beszélt idegen nyelvekre – az angolra, franciára, spanyolra – van szükségük.