A pénzügyi válságba jutott görög kormányok az elmút években összesen csaknem 290 milliárd eurót kitevő hosszúlejáratú hiteleket kaptak és szigorúan ellenőrizték azok felhasználását. Ezzel mostanra elérték, hogy az országnak – legalábbis a következő két évben – nem lesznek pénzügyi gondjai. Főként azért, mert a hitelekből még jó 20 milliárd eurós keret fennmaradt, abból 2020-ig tudják az addig esedékes törlesztéseket finanszírozni.
Ugyanakkor a segélyprogram csak egy lépést jelentett a gazdaság stabilizálásához vezető úton, amelyen az ország még távolról sem ment végig. A válság kitörése óta negyedével visszaesett a görög gazdaság teljesítménye és kereken harmadával csökkentek a felhasználható jövedelmek, az elmúlt évtizedben elveszett csaknem minden ötödik munkahely. Sok jól képzett görög külföldre ment dolgozni. Alig vannak a gazdaság korszerűsítését célzó beruházások, így alacsony színvonalon maradt a termelékenység és a versenyképesség.
Kevés jele van annak, hogy az ország ki tudna kerülni ebből a helyzetből, hiszen gazdasági problémai javarészt szerkezetiek. A 178 százalékos államadósság a második legmagasabb az OECD-országokbn – azaz Görögország változatlanul csődben van.
Az, hogy ezt a szőnyeg alá tudják söpörni, az európai hitelezők nagyvonalúságának köszönhetik, akik 2032-től várják csak a nagy hitelek törlesztését. Miközben az Athént támogató kormányok félnek választóik haragjától és nem vallják be, hogy Görögország ezeket a hiteleket teljes egészükben soha nem lesz képes visszafizetni – azaz inkább támogatási összegekről, nem hitelekről kellene beszélni. A görögországi nyugalmat drágán vásárolták meg, a számlát később nyújtják majd be.
(Forrás: Neue Zürcher Zeitung)
