Új rekordot ért el májusban a lakáshitelezés: a pénzintézetek májusban összesen 153,9 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződést az MNB legfrissebb adatai szerint. A folyósított lakáshitel-volumen február óta hónapról-hónapra nő, a májusi 9,2 milliárd forinttal több az egy hónappal korábbi, szintén rekordnak számító összegnél.
Míg azonban áprilisban még csökkenő átlagos teljes hiteldíj mutató (THM) mellett folyósítottak a bankok minden korábbit meghaladó összegben lakáshitelt, májusban már érezhetően drágultak a kölcsönök: az átlagos THM-érték májusban 5,62 százalék volt, ami 0,78 százalékponttal magasabb az egy hónappal korábbinál.
Mi történik a hitelpiacon?
Hónapok óta látjuk, nap mint nap tapasztaljuk mind a lakásárak, mind a hitelek drágulását. Ennek következményeként, aki teheti, előre hozza vásárlását és az ehhez szükséges kölcsön igénylését – ez hajtja a piacot.
A folyamatot erősíti, hogy nem csak az adás-vételek, hanem az egyéb lakáscélok – például felújítás, korszerűsítés, építés – megvalósítását sem halogatják az érintettek. Az ok egyértelműen a kamatok emelkedése (a piaci kamatozású kölcsönök kamata az elmúlt évben megduplázódott).
Az, hogy a kamatok emelkedése az áprilisi adatokban még nem látszott (egy hónappal korábban az átlagos THM még mérsékelten, 0,02 százalékponttal csökkent a megelőző hónaphoz képest), a jelentős mértékű, kedvezményes zöld hitelnek volt köszönhető. Ennek kerete azonban áprilisban kimerült. Ez látszik a májusi, átlagos THM erőteljes, 0,78 százalékpontos emelkedésében. (A jelentős kedvezménnyel folyósított hitel alacsony kamata már nem kompenzálta májusban a piaci kamatok emelkedését.)
Mire készüljünk?
A helyzet javulására a közeljövőben sajnos nem lehet számítani. Sőt, miként azt az MNB június végén – amikor a jegybanki alapkamatot 1,85 bázisponttal 7,75 százalékra emelte – egyértelműen jelezte: mindent megtesznek majd az infláció letörése érdekében, szükség esetén tovább emelik tehát az irányadó rátát, amely hatással lesz a piaci kamatok alakulására is.
Az infláció tetőzését legkorábban őszre várja a jegybank, azt pedig, hogy a fogyasztóiár-index visszatérjen a jegybank által elvárt célsávba (3 százalék körüli szintre) 2024-ben következhet be az MNB várakozásai szerint.
Ebből egyértelműen következik az is, hogy a hitelkamatok – közöttük a lakáskölcsönök – kamata is tovább emelkedik majd. A Bankmonitor szakértői szerint ebben a piaci helyzetben mindazoknak, akik lakásvásárlást terveznek érdemes minél előbb elindítania a hitelkérelmet.
