A magyar GDP növekedése idén várhatóan 1,8 százalékra lassul, ami főleg az európai uniós pénzek csökkenő kifizetésének, illetve az állami beruházások csökkenő ütemének következménye. „A magyar gazdaság idei erősödését a magánfogyasztás 3,7 százalékos bővülése teszi lehetővé. A háztartások fogyasztása mögött a bérek növekedése, az adók csökkenése és az alacsony munkanélküliség áll. Ez utóbbi 2016-ban várhatóan 6 százalék körül lesz. A foglalkoztatottság bővülését egyrészt a magánszektor növekvő munkaerő-igényei, másrészt a közmunkaprogramok mozgatják” – mondta Vanek Balázs országigazgató.
Az elemzők azt várják, hogy jövőre csökken az export növekedésének üteme, de a kivitel továbbra is erős marad (5,2%). Az elemzés szerint a külkereskedelmi mérleg 2017-ben is pozitív lesz. A GDP 2,6 százalékkal erősödhet, mert nőnek majd a magánfogyasztások, és újra felpörögnek az állami beruházások, de a növekedés nem éri el a kormány által várt mértéket. A magyar kockázatok az eurózóna bizonytalanságaiból és a világkereskedelem lelassulásából fakadhatnak, amelyek nyomán csökkenhet a magyar export.
Még mindig a különadók
2016 első félévében a Magyar Nemzeti Bank kétszer is csökkentette az alapkamatot, amely jelenleg 0,9 százalék. A jegybank döntésében az infláció lassítása és a gazdasági növekedés segítése játszotta a legfőbb szerepet. A piacvezető hitelbiztosító a 2014-es és 2015-ös defláció után a fogyasztói árak emelkedését várja. A tanulmány szerint az idén 0,9 százalék, jövőre pedig 2,1 százalék lehet a fogyasztói árak erősödése.
A magyar államháztartás legnagyobb gyengesége a külső adósság mértéke, amely 2015-ben magasabb volt, mint a GDP 100 százaléka. „A külső adósság jelentős része devizaadósság, ami tovább növeli a problémát, hiszen a gyenge forint nehezíti azoknak a háztartásoknak és vállalatoknak a helyzetét, amelyek szintén devizában adósodtak el. Ez azt jelenti, hogy a kedvező folyamatok ellenére Magyarország továbbra is sebezhető a befektetői hangulat változásaival és a devizakockázatokkal szemben” – mondta az országigazgató.
A régiós országok gazdaságai nagyobb mértékben növekednek majd a magyarnál. A lengyel GDP az eurózóna növekedési üteménél nagyobb mértékben nőtt az elmúlt években, tavaly például 3,6 százalékkal, az idei várt bővülés 3,4 százalék, és az Atradius elemzői 3,15 százalékos növekedést várnak 2017-ben. A cseh gazdaság a tavalyi, igen erős, 4,6 százalékos növekedéshez képest visszaesik. Az idei GDP-növekedés 2,5 százalék lehet, míg 2017-ben 2,7 százalék. A szlovák gazdaság növekedése megmarad 3 százalék fölött 2016-ban és 2017-ben is.
A térség országaira jellemző a magas exportkitettség. Az Európai Unió tagállamai közül Csehországban a legmagasabb az export aránya a GDP-n belül (75%), így a cseh gazdaság az alapvetően jó kilátások ellenére is könnyen megszenvedheti az eurózóna javulásának törékenységét. Szlovákia az ipari termékek, főleg a járműipar exportjára alapozta a gazdaságát, így sebezhető az eurózóna vagy a német gazdaság gyengülésével szemben, de érzékeny a nemzetközi autóipar negatív eseményeire, pl. a Volkswagen-dízelbotrányra is. A lengyel gazdaság szintén erősen függ az eurózónától, ráadásul a Jog és Igazságosság (PiS) által alapított kormány egyes gazdasági intézkedései negatívan hathatnak a nemzetközi befektetésekre. Vanek Balázs szerint Lengyelország lehet a Brexit legnagyobb kárvallottja. A Nagy-Britanniában dolgozó lengyelek jelenleg évente közel 4 milliárd eurót utalnak haza. A Brexit hosszú távon a strukturális alapok átalakítását és a támogatások csökkentését is jelentheti, holott ezekre támaszkodott eddig a lengyel gazdasági fejlődés. Végül, Nagy-Britannia Lengyelország második fő exportpiaca Németország után, és a Brexit visszavetheti a lengyel exportot.
