Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös kutatásában készített KKV Konjunktúra Index értéke 49,3 pontra nőtt, amely az előző negyedévhez képest ugyan a cégek javuló gazdálkodási hangulatát mutatja, de a cégek többsége még mindig pesszimista. A magyar cégvezetők körében végzett negyedéves felmérés adatai azt mutatják, hogy év végén mérséklődött a depresszió, de továbbra sincs „hurrá-optimizmus”. A szeptemberi méréshez viszonyítva 2,3 százalékponttal javult az Index értéke, de hiába éledezik a gazdaság, annak meghatározó szereplői a kis- és középvállalkozások vezetőinek mintegy fele még nem látja, hogy tartós lehet-e ez a növekedési pálya.
A kkv szektorban is - a 2016-os év külső gazdasági hatásait nem számítva - az lesz az egyik legnagyobb kérdés, hogy képes lesz-e a kormány mesterséges eszközökkel átlendíteni az országot az Európai Uniós források átmeneti szűkülésén, azaz a pályázati ciklus miatti visszaesés a beruházások területén hogyan lesz pótolható. Ez pedig nyilvánvalóan óvatosságra inti a vállalkozások vezetőit, még akkor is, ha nem elsősorban azokon a területeken működnek, amelyeket közvetlenül érintenek az EU-s pályázati források.
Az előző negyedévi 28%-hoz képest most a vállalkozások vezetőinek 40%-a gondolja úgy, hogy javulni fog a magyar gazdaság teljesítménye az elkövetkező félévben, de az előző 20% helyett most 23% szerint romlik majd a helyzet (37% a változatlanságot feltételezi). Ezek az adatok az elmúlt két évet nézve jónak látszanak.
Ugyanakkor a saját vállalkozásuk lehetőségeit tekintve már nem ilyen kedvező a kép. Egy negyedévvel ezelőtt ugyanis még a vállalkozások vezetőinek 28%-a mondta, hogy javulni fog cégének helyzete az elkövetkező félévben, sőt 8% kifejezetten jelentős javulásra számított. A mostani adatok szerint viszont saját cégének növekedési lehetőségeiben a vezetőknek csak 26%-a bízik, míg jelentős javulást egyáltalában nem remél egyetlen egy vállalkozás vezetője sem.
Likviditás, és növekedés
A cégvezetők 23%-a számít arra, hogy javul az elkövetkező hat hónapban cégének likviditási helyzete. További 68% ebben a tekintetben nem vár változást, és csupán 9% jelzi azt, hogy romlik e tekintetben cégének helyzete. Ezzel együtt csupán 33% mondta azt, hogy számít olyan váratlan nehézségre, amely megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez kilenc százalékponttal jobb adat, mint egy negyedévvel korábban.
Ez utóbbi adat bár nagyon kedvező, de azért látni kell, hogy a magyar cégek helyzete egy jelentős kör esetében a „vékony jégen járás” esetére hasonlít. A váratlan gazdasági nehézségektől tartó vezetők 80%-a pedig még romló likviditási helyzetet is vizionál. Azaz számukra - a saját várakozásaikat tekintve - a túlélésről fog szólni az idei év (is).
A „kivárást” mutatja az is, hogy a magyar cégvezetők 73%-a nem tervez fejlesztést az elkövetkező félévben, sőt az 500 millió forint feletti árbevételű cégeknél 90%-ban stagnálást jeleznek. Azaz továbbra sem látszik az erősödő magyar kkv szektorral megtámogatott, stabil gazdasági növekedés. Túlságosan rá vagyunk utalva az Európai Unióból érkező pénzekből generált beruházásokra, és az idetelepült multinacionális vállalatok fejlődésére. A stabilitáshoz szükség lenne erősebb magyar vállalkozói rétegre, de ez az elmúlt néhány évben sem teremtődött meg.
