Nyílt hét új bankfiók
A bankokról szóló statisztika legmeglepőbb adata talán az, hogy a hálózati egységek száma 1436 darabra nőtt, holott 2023 végén csupán 1429 fiókban vagy egyéb helyen folyt banki ügyintézés. Úgy tűnik, a legalább másfél évtizede tartó fiókbezárási hullám egyelőre véget ért.
A háttérben az is állhat, hogy az MNB tavaly januárban kiadott egy rendeletet, amelyben egyrészt az írta elő, hány ATM-et kell fenntartaniuk a bankoknak, másrészt korlátozta a hitelintézetek fiókbezárását. Kizárólag akkor tehetnek ilyet, ha a fiók forgalma két éven át trendszerűen csökken, és a pénztári készpénzes fizetések egy olyan szűk ügyfélcsoportra korlátozódnak, amely a készpénzes automaták használatára zökkenőmentesen átterelhető.
A bankok dolgozói létszáma is stabil maradt. A friss MNB-s adat szerint az első negyedévben átlagosan 39 282 fő dolgozott a hitelintézeti szektorban. Ezek jelentős része persze ma már nem bankfióki alkalmazott, hanem egyéb területeken tevékenykedik.
Több osztalék, kevesebb adó
A bankszektor eredménye ugyan kiugró volt, de számok mögött álló adatok nem mindegyike volt fényes. Az 587 milliárd forintos kamateredmény éves összehasonlításban 4,2 százalékkal csökkent. A kamatbevételek 15,3 százalékkal, a kamatráfordítások 20,1 százalékkal maradtak el az egy évvel ezelőtti értéktől. A 243 milliárd forintos díj- és jutalékeredmény 9,3 százalékkal emelkedett, ami ugyan szépnek tűnik, ám tekintettel arra, hogy a díjak jellemzően az infláció mértékét követik, mégsem kiugró eredmény.
