Érthető, hogy a pályakezdők és a nyugdíjba vonulók nem azonos fizetéssel rendelkeznek. A következő 20 évben a munkaerőpiacra belépő, illetve az azt elhagyók jövedelmének különbsége a 2024-es -227 milliárdról 2043-ra -1425 milliárdra nő reáláron. A foglalkoztatottak keresettömege az idei közel 33 ezer milliárd forintról 63 ezer milliárd forintra nő 2043-ra, tehát a foglalkoztatottak számának 530 ezer fővel, vagyis 11,5 százalékkal való csökkenése ellenére majdnem megduplázódik. Ez a keresettömeg változás maximuma, mivel számításba kell venni a korai halálozások, a rokkantosítások, illetve a magyar állampolgárok kivándorlás okozta foglalkoztatás csökkenését is.

A demográfiai folyamatok okozta keresettömegváltozás az adott évben, 2024-2043 (milliárd Ft)

A keresettömegének megkétszereződése két fő hatásnak tulajdonítható. Egyrészt a reálkereset bővülésének, másrészt az iskolázottság növekedésének tudható be. A legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya 2003 és 2023 között 26 százalékról 13 százalékra csökkent, amíg a felsőfokúaké 15 százalékról 29,8 százalékra nőtt. A munkaerőpiacra belépők magasabb iskolázottsága magasabb bérszintet is jelent, és ez a trend fennmarad a következő időszakban is. Vagyis arra kell felkészülni (ahogy 2010 óta megfigyelhető), hogy 2043-ig a foglalkoztatottak között egyre kevesebb lesz a fizikai munkát végző.

Ennek következtében az eleve változó struktúrájú, magasabb béreket eredményező, magasabb hozzáadott értéket teremtő munkahelyekre lenne érdemes berendezkedni, és annak létrehozását támogatni. Ezt a jelenlegi, gazdaságfejlesztést célzó támogatások nem tükrözik. Az ipari összeszerelőüzemek és az akkumulátorgyárak főleg alacsony képzettséget igénylő munkahelyeket teremtenek, a szellemi és vezetői feladatkörök jelentős részét pedig a külföldi anyacég munkatársai töltik be. Annak érdekében, hogy az elkerülhetetlen demográfiai folyamatokhoz alkalmazkodó gazdasága legyen Magyarországnak, komolyabb paradigmaváltásra van szükség.