Az Ecostat júliusi bizalmi felmérésének eredményei az üzleti várakozások rövid távú gyengülésére utalnak a gazdaság mindkét meghatározó vállalatcsoportjában. A nagyvállalati "TOP-100" konjunktúra index értéke 44, a kis- és középvállalatoké 37 százalékra gyengült. A visszaesés a hazai kis- és középvállalatok körében volt nagyobb, a konjunktúramutató júliusban tíz százalékponttal csökkent. A TOP-100 nagyvállalatok, valamint a hazai kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak tendenciája az utolsó hónapokban mozdult el a két éve tartó egyensúlyi pályáról, és csökkenőre váltott. Április óta a cégek növekvő aránya az év második felére a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel számol. A mérséklődő derűlátást az államháztartási hiány felszámolására foganatosított kormányzati intézkedések nyilvánosságra hozatala és a pénzügyi megszorítások keresletmérsékelő hatása váltotta ki. A vállalati terhek és a központi bevételek növelésére irányuló lépések következményeként a GDP növekedési üteme jövőre mérséklődik, kedvezőtlenebbek lesznek a gazdálkodó szervezetek működési feltételei.
A hazai és a nemzetközi környezetben lejátszódó gazdasági folyamtok alapján a költségvetési kiigazítás idén még gyengébb, a jövő évben erősebb hatást fog gyakorolni a reálgazdaságra. A kedvező piaci feltételek 2006-ban biztosítják a múlt évi GDP növekedési ütem fennmaradását, a külkereskedelmi forgalom bővülése várhatóan dinamikusabb lesz a tavalyinál. Éves szinten a beruházások élénkülnek, a reálbér 3-4 százalékkal emelkedhet. A növekedés egészséges szerkezete fennmarad, az államháztartás egyensúlyi problémáinak fokozatos rendezése a kormányzati ciklus első félidejében helyreállíthatja a bizalmat az ország gazdasága és a költségvetési politika iránt.
A nagyvállalatok 2006 második félévére szóló borúlátó üzleti várakozásai a romló versenyképességgel, a költségnövekedés hátrányos következményeivel indokolhatók. Bár a külföldi értékesítési feltételek kedvezőek, élénkül az exporttevékenység, és a határon túli rendelések állománya magas, a TOP-100 nagyvállalatok több mint kétharmada nemzetgazdasági szinten a negatív tendenciák felerősödésével számol. Saját gazdálkodásuk rövid távú feltételeiről a vizsgálat eredménye valóság közelibb képet mutat. E szerint működésében romló feltételektől tart a vállalkozások 35 százaléka, változatlansággal számol 36 százalékuk. Megítélésük szerint a termelésnövelés esélye valamivel kedvezőbb, mint júniusban volt, a vállalatok fele hat hónapon belül teljesítménye fokozását tervezi. A külpiaci értékesítési lehetőségek javulása, az EU nagygazdaságainak fokozatos élénkülése miatt a nagyvállalatok egyharmada exporttevékenysége kiterjesztését, 59 százalékuk stabilitását feltételezi. A belföldi értékesítési lehetőségek az első félévi makrogazdasági folyamatokra figyelemmel éves szinten nem lesznek rosszabbak a tavalyinál. Ezzel összhangban a hazai piacon rövid távon az értékesítési feltételek fennmaradásával számol a nagyvállalatok több mint a fele, javulásban bízik 15 százalékuk. A külföldi tulajdonú leányvállalatok likviditási helyzete összességében stabil, enyhe feszültség kialakulásától az adóemeléseken túl az infláció és az irányadó kamat várható növekedése miatt 41 százalékuk tart.
A nagyvállalatok beruházási hajlandóságát jelző mutató értéke júliusban hét százalékponttal emelkedett. A fejlesztési szándék tendenciájában javuló, ami az egyensúlyjavító intézkedések eredményességébe vetett bizalomra utal.
#page#
Júliusban a kiigazító intézkedések kihirdetése után a hazai kis- és középvállalatok többsége negatívan értékelte mind az ország, mind saját cége fejlődési esélyeit. A következő fél évre nemzetgazdasági szinten rosszabbodást feltételez a cégek 72 százaléka. Saját cégük kilátásait borúlátóan ítéli meg 54 százalékuk, kismértékű javulást 16 százalékuk vár. Júniushoz viszonyítva némiképp romlott a termelésnövelés lehetőségeinek értékelése, tevékenysége rövid távú bővítését a cégek egyötöde valószínűsíti. E vállalati körben a versenyhelyzet éleződésével kapcsolatos aggodalmak erősödnek, kedvezőtlenebb a beszállítói lehetőségek megítélése. Tekintettel arra, hogy a kis-és középvállalatok többsége a belföldi piacra termel, illetve ott nyújt szolgáltatást, egyharmaduk a belföldi kereslet csökkenésétől tart. A külpiaci kereslet élénkülése a középvállalati kategóriába tartozó cégeket érinti kedvezően, a kisvállalatok többsége számára az exportpiacok továbbra is elérhetetlenek. A következő fél évben a hazai vállalatok között minden második likviditása romlik, javulásban 9 százalékuk bizakodik. A kis- és középvállalatok beruházási hajlandósága alacsony, vélhetően a szabad pénzeszközök szűkössége miatt. Az elégtelen piaci kereslet, valamint a növekvő adók és közterhek hatására a cégek 65 százaléka egy éven belül nem tervezi új beruházás indítását. A vállalatok áremelési szándéka nem változott a gazdaság egészére jellemző inflációs nyomás erősödésével. A cégek értékesítési áraikat júliusban is 2,5-3 százalékkal tervezik növelni. A visszafogott áremelési szándék a külső és belső piacok kínálati jellegével és az erős versenyhelyzettel áll összefüggésben.
