Az államelnök a képviselők és szenátorok előtt elhangzott beszédében kifejtette: szerinte a külföldi kölcsön "biztonsági övet" nyújtana az ország számára a gazdasági válság körülményei között. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy e hitelből nem az állami költségvetést vagy az államadósságot kell finanszírozni, hanem arra kell felhasználni, hogy csökkentsék a folyó fizetési mérleg hiányát és a magánszektor 24 milliárd eurós küladósságát. Basescu szerint a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) rendkívül szilárd, mintegy hetven százalékos parlamenti többséget élvező nagykoalíciót hozott létre. E két eltérő ideológiai irányzatú politikai erő összefogását éppen a gazdasági és pénzügyi világválság tette szükségessé - tette hozzá.
Az előző kormány hibái
Basescu a mára kialakult helyzetért az előző, a liberális Calin Popescu Tariceanu vezette kormányt tette felelőssé. Úgy vélekedett: az elmúlt két évben nem sikerült kihasználni az EU-csatlakozás előnyeit, a fegyelmezetlen költségvetési politika árát a lakosságnak most kell megfizetnie. Amiatt is bírálta a Tariceanu-kormányt, hogy a középosztály erősítése helyett az államtól való függést fokozta. Erre utalva hívta fel a figyelmet a felduzzadt államapparátusra, emlékeztetve, hogy az utóbbi években létrehozott mintegy 300 ezer munkahelynek több mint a fele az állami szektorban található.
A jelenlegi kormány feladatait illetően egyszerre hívta fel a figyelmet a hatékony kormányzásra, a pénzügyi fegyelemre és a társadalmi szolidaritás szempontjára. Szerinte nincs ellentmondás a vállalkozók, a munkaadók, illetve a munkavállalók és a szociálisan rászorultak megsegítése között. A legkülönbözőbb területen végrehajtandó reformok ugyanis mindenkinek az érdekét szolgálják - vélte Basescu. E reformokat maradéktalanul végre kell hajtani, egyetlen kormánynak sincs létjogosultsága, amely erre nem képes - szögezte le.
Eurómilliárdok parlagon
Basescu szerint Romániában a pénzügyi-banki szektort nem fenyegeti közvetlenül az összeomlás veszélye. A bankoknak ugyanakkor rugalmasabban kellene megszabniuk hitelfeltételeiket - mondta. E pénzintézeteknek meg kell érteniük - hangoztatta -, hogy milyen sajátos helyzetben vannak a társadalom bizonyos rétegei, illetve a kis- és középvállalkozások. Az a bank, amely ez utóbbiakkal foglalkozik, nyilvánvalóan nagyobb számú hitelmegállapodást köt, amely egyenként viszonylag alacsony összegű. Így van ezzel az Európai Unióban működő bankok többsége. Romániában azonban a pénzintézetek előnyben részesítik a kisebb mennyiségű, de nagyobb értékű hitelek nyújtását, és azt is inkább állami vállalatokkal - mondta.
Az elnök leszögezte, hogy az országnak nem szabadna parlagon hagynia a rendelkezésre álló forrásokat, mivel szerinte éppen ezek jelentik az idei gazdasági növekedés legfőbb zálogát. A költségvetés által beruházásokra elkülönített pénzeken kívül ugyanis Románia 3,55 milliárd eurót kitevő, hosszú távra biztosított pénzekkel is rendelkezik olyan pénzintézeteknek köszönhetően, mint az Európai Befektetési Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vagy az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (BDCE).
A strukturális alapokból származó, 2007-re, 2008-ra és 2009-re szóló, vissza nem térítendő pénzekből 5,5 milliárd euróhoz még hozzá sem nyúltak - mondta. Ily módon a rendelkezésre álló, összesen 9 milliárd euróból ha az idén sikerül 3-4 milliárdot felhasználni, akkor van esély a fejlődés beindítására, a munkahelyteremtéssel járó minimális gazdasági növekedésre (amelynek 1-2 százalékos mértékére még látnak némi esélyt) - vélekedett az államfő. Jelen pillanatban az alapok fel nem használási kamata évente több millió eurót tesz ki - hangsúlyozta.
