Egy friss felmérés szerint ugyan a nyugat-európai régióhoz képest a magyar termőtalajok viszonylag megőrizték állapotukat, mégis a mezőgazdasági területek 52 százaléka bizonyos mértékben csökkent értékűnek számít termelési szempontból. Ugyanakkor a minőségi változás mellett, mennyiségében is jelentősen átalakult a hazai mezőgazdasági földhasználat. A KSH adatai alapján:

az elmúlt 60 évben közel 2 és fél millió hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, ezen belül pedig közel másfél millió hektárral lett kevesebb a szántó- és gyepterület is.

a termőterületről ugyan csak 2019-ig bezárólag vannak elérhető adatok, de ugyanezt az időintervallumot vizsgálva, így is 1,3 millió hektárnyi csökkenésről számolhatunk be.

Egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hazai termőtalajok

Ma már nem kérdés, hogy az emberi tevékenység hatással van az éghajlatra, a változó éghajlati viszonyok pedig visszahatnak az időjárásra is. Az ennek nyomán fellépő időjárási szélsőségek – mint a víz- és szélerózió, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, valamint az aszályos periódusokhektikus váltakozása – egyre inkább gyorsítják a termőtalajok pusztulását. A klímaváltozás mellett azonban a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatok, az intenzív termelési technológiák alkalmazása tovább ront a helyzeten. A helytelen talajművelési módok, valamint a túlzott vegyszer- és műtrágya-használat a talaj ökoszisztémájának súlyos károsodásához vezet. „A jó termés alapja a megfelelő kondícióban lévő, egészséges termőföld. A termőtalaj fokozatos romlásával az élelmiszerek minőségét is veszélyeztetjük" – figyelmeztetett Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.