A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott, amelyben azt vizsgálta, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelkezések (MAR).

A pénzügyi felügyelet megállapította, hogy a magánszemély egyes ügyletkötéseivel több kereskedési napon tiltott piaci manipulációt követett el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett NORDTELEKOM, ENEFI, ŐRMESTER és BÉT részvényekre vonatkozóan. Magatartása az érintett részvények tőzsdei kereskedési forgalmának alakulásáról hamis, félrevezető jelzéseket közvetített, így sértve a pénzügyi eszközök kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ezáltal a tőkepiac integritását. Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy hamis benyomást keltsen az értékpapírok valós piaci megítéléséről, keresletéről és kínálatáról, illetőleg forgalmáról.

A magánszemély a vizsgált időszakban ugyanis olyan volumenű kereskedést folytatott, amelynek eredményeként a tőzsdei megbízásaiból teljesült kötések az érintett értékpapírok napi tőzsdei forgalmának 30 százalékát is meghaladták. Egyes kereskedési napokon ügyletei az összforgalom 40-90 százalékát is elérték. Az érintett, Standard kategóriában kereskedett részvény piacának egyedi, így különösen az átlagos kereskedési volumenre és a likviditásra vonatkozó jellemzői alapján az MNB azt állapította meg, hogy amennyiben a napi összforgalom jelentős százalékát egyetlen piaci szereplő generálja, úgy ez a kereskedési magatartás potenciálisan alkalmas az érintett pénzügyi eszköz piaca kapcsán a valós piaci megítélés, azaz a tőkepiac többi szereplője által érzékelhető kínálati, keresleti vagy árazási viszonyok torzítására. Ilyen esetben ugyanis a piac szereplői befektetési döntéseiket abban a tudatban hozzák meg, hogy az adott részvényre valós, intenzív kereslet mutatkozik.