Tévedés, nincs szó lassulásról, a 3,9 százalékos második negyedévi GDP-növekedés az úgynevezett naptárhatásnak megfelelő érték, ebből következően a 4 százalékos éves GDP-növekedés nincs veszélyben - jelentette ki Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkát augusztus 17-én, azaz két nappal azt követően, hogy a KSH előzetes gyorsjelentése megjelent, s a jelzett időszakról 3,6 százalékos bővülést tartalmazott. A PM államtitkára néhány további részletre is utalva bizonygatta, hogy a második negyedévi adat nem mutatja a lassulást. Nem is mellékes körülmény, hogy a második negyedévben két munkanapnyi különbség volt a korábbihoz képest, továbbá tény, hogy az első negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Katona Tamás még azt is értékelendőnek tartja, hogy az első negyedév a tavalyi negyedikhez képest 0,7 százalékos növekedést mutat. A fogyasztói árindex július / júniusi 3 százaléka megfelel a tárca prognózisának, s az államtitkár elégedett a külkereskedelmi forgalom dinamikus növekedésével is, amelyen belül az export gyorsabban bővül, mint az import. Katona Tamás kitért a költségvetési szektor létszámhelyzetére. Az első félévben 1,4 százalékkal kevesebben dolgoztak ebben a körben, mint a múlt év első hat hónapjában. A versenyszféránál pedig kis mértékű létszámnövekedés volt tapasztalható. A nemzetgazdaság egészében az első félév során 5,4 százalékkal nőtt a reálkereset. Ezt dinamikus bővülésnek gondolja a pénzügyi kormányzat, s az ismételt tárgyalásokat sürgető munkavállalók szervezeteinek üzeni is: ha belemegy a PM az újabb konzultációba, akkor a szakszervezetekkel ellentétben a lefelé való korrigálást kell képviselnie.
A fiskális tárca második embere amúgy "mellesleg" tért ki a lassulás cáfolatára, hivatalosan és elsődlegesen az államháztartás júliusi helyzetéről hozta nyilvánosságra a jellemző információkat. A legfontosabb és legprózaibb adat: a hetedik hónapban meghaladta a szufficit az előrejelzést, s 33 milliárd forintot tett ki. Ezzel tehát némiképp csökkent az év eddigi hónapjainak deficitje, s arra is mód kínálkozik, hogy érdemben ne változtassanak a háromnegyed éves és az évvégi hiányprognózison, pontosabban a júliusi többletet a háromnegyed éves előrejelzésen keresztülvezeti a PM. Mindez számokban: a pénzforgalmi hiány a GDP 6,7 százaléka lesz szeptember végére, 7,6 százaléka az esztendő végére. A hiány a harmadik negyedévben 1562 milliárd forintot, december utolján pedig 1769 milliárdot ér el. Az államtitkár értékeléséből kitetszik, hogy a társasági adó, az egyszerűsített vállalkozói adó és az általános forgalmi adó többet hozott a konyhára.
