Az iparban strukturális átalakulás zajlik: a hagyományos iparágakban csökkenés látható, ugyanakkor új üzemek létesülnek (akkumulátorgyárak, autóipar elektromos átállása), amelyek a későbbiekben új (főleg vendégmunkás) munkahelyeket teremtenek.
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat: 2025 májusában a következő három hónapban a létszám bővítésére készülő cégek aránya 9 százalék volt, míg 12 százaléka csökkenteni szeretné az állományt. A kereskedelemben és az építőiparban a létszámcsökkentésre készülők vannak határozott többségben a bővíteni szándékozókkal szemben, az iparban ez a két arány nagyjából megegyezik, míg az üzleti szolgáltatások terén a várakozások alapján létszámbővítés lesz.
A foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások, 2019-2025
(egyenleg-mutatók*, szezonálisan kiigazított adatok)
*/ Az egyenleg a pozitív és a negatív választ adók arányának a különbsége
Forrás: GKI
Új munkahelyek elsősorban a magánszektorban jönnek létre – például a logisztikában, az üzleti szolgáltatásokban, a turizmusban és az újonnan induló ipari beruházásoknál várható létszámbővítés. Elbocsátások inkább az állami szférában vagy a hagyományos ipar bizonyos területein fordulnak elő. Ugyanakkor néhány ágazatban (pl. a feldolgozóiparban) kezd kirajzolódni egy olyan trend is, hogy a nyugdíj, vagy munkahelyváltás miatt kilépő munkavállalók helyét egyre kevésbé töltik be. Emellett a munkaerőhiány minden harmadik szolgáltató, minden negyedik építőipari és minden ötödik iparvállalatnak okoz lényeges gondokat. A mérnöki, informatikai, egészségügyi és egyéb magas szaktudást igénylő pozíciókra sok cég nehezen talál megfelelő embert. A fizikai szakmák közül is több hiányszakma van (pl. építőipari szakmunkások, gépkezelők, sofőrök), valamint a vendéglátóipar és turizmus is szakemberhiánnyal küzd (aminek részben oka az alacsony kereseti szint).