Az idei a globális eladósodottsági válság negyedik éve - mondja Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. partnere és igazgatója, aki már a 2009-es évet is idesorolja.
- Kellett körülbelül három év ahhoz, hogy a gazdasági és piaci szereplők egyaránt meggyőződjenek arról, hogy - ellentétben azzal, mint amit 2009-ben és 2010-ben is még reméltek - a világ nem fog gyorsan túljutni ezen az időszakon. 2011 hozott jelentős változást ebben: ma már a szereplők ismerik a valós diagnózist, és ezzel egy időben látják a helyzet megoldásának a nehézségeit. Ezt a több évtized alatt kialakult adósságválságot leépíteni nehéz, időigényes, sok érdeket sértő folyamat. (Soros György szerint ráadásul az adósságválság mellett politikai krízis is van Európában.)Ez 2012 kiindulópontja. Továbbra is napirenden lesz az államok finanszírozása és az eladósodottság csökkentése. Ebből fakadóan ingadozó devizapárokat és állampapír-hozamokat fogunk látni. A tőzsdei árfolyamokat is jelentősen befolyásolják ezek az események. Még azoknak a társaságoknak a papírjai is igen ingadozók lehetnek, amelyek üzleti és pénzügyi helyzete stabil. Sajnos, lehetnek olyan időszakok, amikor az ingadozás ritkán látott méreteket ölt. (A búza és az arany jó befektetésnek tűnik.)A kockázat tehát magas marad, nem árt óvatosnak lenni. Azt sem szabad azonban elvitatni, hogy a nagy kockázat a magasabb hozamokat és a nagyobb bukásokat is magában hordozza. Felértékelődött a vagyonkezelők minőségének a szerepe, ami 2012-ben különös fontossággal bír.
- Európa kilátásait illetően csak remélni lehet, hogy az európai pénzügyi válságra a vezető gazdasági hatalmak megoldást találnak, és a szigorú fiskális politika következtében enyhül a válság reálgazdaságra gyakorolt hatása - mondja Tatár Tibor, a Futureal Development vezérigazgatója, aki szerint ma még talán nagyobb az esély arra, hogy az eurózóna nem esik szét, de a bizonytalanság miatt a dollár tovább erősödik. (Londoni pénzügyi elemzők prognózisa szerint "99 százalék", hogy a valutaunió előbb-utóbb szétesik, és a folyamat nagy valószínűséggel az idén megkezdődik.)
- Egész Európára - de különösen a közép-európai régióra - nézve veszélyt jelent a német gazdaság lassulása és esetleges recesszióba fordulása. Magyarország gazdasága jó esetben stagnálni fog 2012-ben. A kényszerű kormányzati megszorítások, a végtörlesztés kapcsán felélt lakossági tartalékok a fogyasztás további visszaeséséhez vezetnek, így a belső fogyasztás nem képes lendületet adni a gazdaságnak. A kereskedelmi bankok finanszírozási aktivitása 2012-ben lesz a mélyponton. (A GKI és a Gfk előrejelzését itt olvashatja.)További jelentős veszélyforrás, ha Magyarország nem talál vissza Európa pénzügyi és politikai vérkeringésébe. A hazai ingatlanpiac tragikusan rossz évet kezd. Fundamentális problémák vannak a keresleti oldalon, a projektfinanszírozás gyakorlatilag megszűnt, és a fejlesztők életét még egyes kormányzati intézkedések is megkeserítik, mint amilyen a „plazastop", az áfaemelés, az engedélyezési dereguláció elmaradása vagy Európa legszigorúbb tűz- és földrengés-biztonsági szabályai. Csak kitüntetett ingatlanprojektek fognak elindulni, amelyek megfelelnek a hármas szabálynak: legjobb projekt, legjobb fejlesztő, legjobb bérlő. A többi fejlesztő számára nem marad más, mint projekteket előkészíteni, és remélni, hogy 2013 jobb lesz.
A Széll Kálmán Tervben 83 milliárdos gyógyszerkassza-csökkentést írtak elő 2012-re. Ilyen mértékű megtakarítási előirányzatot Leitner György, a GlaxoSmithKline Kft. ügyvezető igazgatója szerint nem bír el a gyógyszerkassza.
- Vannak ugyan eszközök, amelyekkel mérsékelni lehet a kiadásokat, ilyen például a generikus gyógyszerek árának csökkentése vagy a nem bizonyított hatékonyságú orvosságok tb-listáról való törlése. Ezenkívül felül lehetne vizsgálni a 25 százalékos tb-támogatással kapható, általában akut kezeléseknél alkalmazott gyógyszerek körét is. Mindezen intézkedésekkel is azonban legfeljebb 50 milliárd forintos megtakarítás érhető el. 2012-ben a különadók miatt a teljes gyógyszerkassza 25 százalékát - vagyis minden 100 forint betegnek juttatott gyógyszerre fordított állami támogatásból 25 forintot - a gyógyszeripar fizeti. Az innovatív gyártók a kassza ilyen mértékű finanszírozása felett egyéb programokkal - mint az egészségügyi intézményeknek nyújtott kedvezmények, az orvosok képzésének támogatása, gyógyszer- és pénzadományok, K+F kiadások - mindösszesen 36 milliárd forint értékben vállaltak át nagy részben állami feladatokat. A gazdaságpolitika kizárólag a pénzügyi szemléletet alkalmazza a gyógyszerkassza tervezésénél, megkülönböztetés nélkül tetemes adót kivetve az iparra. Ennek következménye, hogy a cégek más országokba irányítják a beruházásaikat, a kutatás-fejlesztést. Várható, hogy 1500-2000, magasan képzett ember kerül utcára, hagyhatja el az országot, ezért nagyobb lehet a 83 milliárdos megtakarítás-előírás kára, mint a haszna.
Itt olvashatja Bod Péter Ákos és Vértes András 2012-re vonatkozó várakozásait.
A Piac&Profit magazin pénteken megjelenő, februári számában nagyobb összeállítást olvashatnak közgazdászok, üzletemberek 2012-re vonatkozó várakozásairól.