Belehúztak a bankok az utolsó negyedév elején az addig se gyenge lakossági hitelezésbe. Októberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 122,2 milliárd forint volt a háztartásoknál a nettó hitelfelvétel, vagyis ennyivel vettek fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztettek. Ezzel a háztartások hitelállománya 10 944,2 milliárd forintos rekordra ugrott – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. A portál szerint ezek után szinte borítékolható, hogy az év végére a 11 ezer milliárd forintos lélektani határt is átlépi a családok bankoknál lévő hitelállománya. Fontos megjegyezni, hogy ebben az összegben más hitelek – például a munkáltatói hitelek vagy a pénzügyi vállalkozásoktól származó hitelek, lízingek – nincsenek is benne.

Pörög a lakásbiznisz

A portál azt írja, a lakáshitelek továbbra is pörögnek, októberben az új szerződések értéke meghaladta a 118 milliárd forintot, összesen több mint 6200-an vettek fel hitelt. Az idén ezzel már 1120 milliárd forint fölött van az új szerződött állomány. Ez azt jelenti: jók az esélyek arra, hogy 2024-ben rekordot döntsön a lakáshitelezés – legalábbis a szerződéses összeget tekintve. A korábbi rekord 2021-ben volt, 1300 milliárd forintot meghaladó folyósítással, 2022 is jól sikerült, akkor a szerződéses összeg megközelítette az 1200 milliárd forintot.

A lap rámutat, a lakáshitelek csaknem négyötödét használt lakás vásárlására veszik fel, új lakásra csak a hitelek nagyjából 10 százaléka megy el. A maradék összegből építkeznek vagy felújítanak, illetve egyéb célokra fordítják a statisztika szerint. A támogatott hitelek aránya 24 százalék volt októberben, ennek a java része CSOK Plusz lehetett, de a falusi CSOK-hoz kapcsolódó hitelprogramok is ide tartoznak. Mivel a felújításokra felvett hitelek összege elenyésző volt, nem érte el a 4 milliárd forintot is, azt lehet feltételezni, hogy a júliusban indult energetikai otthonfelújítási programban az első hónapokban csak kevés igénylő juthatott el a szerződéskötésig.