A régió rekordere a Délmagyarországi Áramszolgáltató (DÉMÁSZ) Zrt. 87,8 milliárdos nettó árbevétellel. A lista századik helyezettje az Első Magyar Gyümölcsfeldolgozó és gyártó Zrt., kicsivel több, mint 4,4 milliárd forintos nettó árbevétellel.

Mindenki benne van

A kiadvány a társas vállalkozásokra vonatkozó adatok mellett bemutatja az egyéni vállalkozó és az önadózó magánszemélyek bevételeinek alakulását is. Tavaly a régióban a legnagyobb (5,182 milliárd forintos) bevételt egy gyógyszer kiskereskedelemmel foglalkozó, Csongrád megyei egyéni vállalkozó érte el. A legnagyobb bérjövedelmet, 131,5 millió forintot pedig egy a szegedi kistérségben élő magánszemély kapta 2006-ban. Tamásné Czinege Csilla, az APEH Dél-Alföldi Igazgatója ráirányította a figyelmet arra, hogy a régióban tevékenykedő egyéni vállalkozók (27 851 fő) 20,5 milliárd forint összegzett jövedelmet tüntetett fel 2006-os adóbevallásában. Ez egy főre évi 737 800 forint jövedelmet jelent, amely nem éri el a minimálbér összegét. Igaz, ez az országos átlagnál csak 2200 forinttal kevesebb.

A TOP 10

Az ünnepélyes bemutatón - amelyen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László is felszólalt - kiderült, hogy az MKIK az egész ország teljesítményét figyelembe vevő könyv kiadását tervezi. A most nyilvánosságra hozott rangsor az adóhatóságnak benyújtott - tavalyi évre vonatkozó - bevallások alapján készült el.

Jó alkalom a véleménynyilvánításra

Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kijelentette, hogy egyik oldalról öröm, hogy növekszik az adófizetők száma (ezt Szikora János, az APEH elnöke közölte előadásában), de a másik oldalról bántó, hogy ezzel párhuzamosan nem csökken a vállalkozásokat terhelő adók mértéke. (Adófizetőként jó lenne hinni abban, hogy az adóterhek csökkentése automatikusan magával hozza az adómorál javulását és vele a befizetések növekedését. Ez hosszú távon talán igaz, közép- és rövid távon azonban éppen fordítva van.)Megyéjének értékelésében kitért arra, hogy Kecskemét kistérsége döntően meghatározza az egész megye gazdaságát. Ezt támasztja alá, hogy a legjobb százban található 46 Bács-Kiskun megyei vállalkozás több mint fele (25) a megyeszékhelyen és környékén székel.

Ez, a másik két megyében is tapasztalható egypólusossághoz hasonlóan, kijelöli a régió gazdasági fejlődésének irányát. Szerinte az elmaradott térségekre jobban kell koncentrálni, melynek elmaradását elsősorban az infrastruktúra fejletlensége okozza. Ez ellentétben áll Parragh László által mondottakkal, aki szerint a pénzeket elsősorban nem "betonra", hanem közvetlen gazdasági fejlesztésekre kell fordítani. Az MKIK elnöke aggályosnak tartja, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben közvetlenül csak a rendelkezésre álló pénzek tíz százaléka célozza ez utóbbit.

Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint bizakodásra ad okot, hogy a régióban tapasztalható munkavállalási aktivitási ráta (65 százalék) az európai uniós átlagot (64 százalék) is meghaladja, miközben a hazainál jóval magasabb. Hódsági Tamás, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a földtörvény mielőbbi rendezését sürgette, hiszen náluk a TOP100-ba került vállalkozások többsége a mezőgazdaságban tevékenykedik.