Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter négy tervezett lépésről számolt be a keddi kormányülést követően. Az adó- és vámbeszedés rendjének átalakítása révén hatékonyabbá teszik a beszedést, amire azért is szükség van, mert jelenleg 600 milliárd forint áfabevétel nem folyik be a költségvetésbe. A NAV vállalta, hogy idén mintegy 40 milliárd forintos többlet-áfabevételt produkál; ez az intézkedés elsősorban a „nem teljesen tisztán működő" vállalkozásokat érinti.
A „hatékonyabb állam" jegyében teljes beszerzési stopot rendelnek el az államigazgatásban, amitől ugyancsak 40 milliárd pluszbevételt remélnek. Mint azt a miniszter kifejtette, ezt a lépést jövő évről hozták előre. Harmadikként, ugyancsak előrehozott intézkedésként, jövedékiadó-növelést jelentett be, ebből 10 milliárdos többletet várnak. A játékadó 50, a dohánytermékek adója 7, az alkoholé összességében 5 százalékkal nő. Novembertől a gázolaj jövedéki adóját 97 forintról 110 forintra emelik. Matolcsy szerint itt volt tartalék, mert a benzint terhelő adó 120 forint, így ez csak a „rés szűkítését jelenti". A miniszter mindezeken felül még 10 milliárd forintnyi osztalékra számít a nyugdíjkasszából kapott megmaradó részvények után.
Nem sok lehetősége maradt a kormánynak
Alapvető probléma, hogy erre a költségvetési évre már nagyon szűk mozgástérrel rendelkezik a kormány: a leglogikusabb megoldás például az lett volna, ha az egyes minisztériumoknál és a hozzájuk kapcsolódó háttérintézményeknél hajtanak végre elvonást, ám az év eleji 250 milliárd forintos zárolás miatt ez lehetetlennek látszott - közölte a Policy Agenda. A gyorsított elbocsátások sem vezettek volna eredményre, mivel annak pénzügyi hatásai - pl. végkielégítések kifizetése miatt - idén elenyésző lett volna.
Az adóemelések terén is nagyon szűk mozgástere van a kabinetnek, mivel csak olyan adónemhez nyúlhat, amely egyrészt politikailag felvállalható, illetve a belső fogyasztást, valamint a gazdaság működését nem fogja vissza - véli a kutató cég. A személyi jövedelemadó rendszer bármilyen változtatása, valamint a cégeket terhelő, és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok emelése évközben nehezen megoldható, ráadásul az előbb vázolt két feltételnek nem is felel meg.
20 milliárd biztosan befolyik
Egyelőre nem ismertek azok az intézkedések amivel a 40 milliárdos áfa-többletet el tudja érni a kormány, ugyanakkor az is igaz, hogy ezen az adónemen keresztül a költségvetés egész évben kb. 2489 milliárd forint bevételt remél, ehhez képest a mostani vállalás ennek 2 százalékát sem éri el. A Policy Agenda szerint mivel egyelőre azt sem tudni, hogy jelenleg mennyi bevétel folyt be az áfából, ezért az év végén azt is nehezen lehet majd számszerűsíteni, hogy valóban sikerült e a program ezen elemének teljesítése.
A 40 milliárdos beszerzési stop feltehetően nem a napi működéshez szükséges beszerzések leállítását jelenti, hanem azon közbeszerzési eljárások leállítását, amelyek még nincsenek olyan fázisban, amely miatt már nem lehetséges ez a lépés, vagy a tervezettek kiírásának elhalasztása. Annak érdekében, hogy ez transzparens módon ellenőrizhető legyen, a kormánynak rövid időn belül egyes költségvetési fejezetekre vonatkozóan meg kellene határoznia, hogy a beszerzések leállításából kitől, mekkora megtakarítást vár el - véli a Policy Agenda. A döntés mögötti legnagyobb probléma, hogy amennyiben ez a szükséges fejlesztések, beruházások elhalasztását jelenti, akkor ennek a pénzügyi igénye a jövő évi költségvetésben fog megjelenni, amely 2012-es büdzsé összeállításakor lesz probléma.
Kisebb tétel, de várhatóan emiatt tartható a jövedéki adó, és a szerencsejáték adó emeléséből befolyó 10 milliárd forintos tétel. Ugyanígy reálisnak tűnhet a magánnyugdíj vagyonban lévő külföldi részvények utáni 10 milliárd forintos osztalék is. A most bejelentett kiigazító csomagból a Policy Agenda tehát 20 milliárd forintot lát intézkedésekkel is alátámasztottnak, míg a maradék forrás teljesüléséhez transzparens lépések kellenek, amelyek mutatják a kabinet tényleges elkötelezettségét.
MSZP: dilettáns-, LMP: vudu gazdaságpolitika
Orbán Viktor keddi bejelentése azt mutatja, hogy a miniszterelnök nincs tisztában az ország előtt álló gazdasági problémákkal és az emberek valós gondjaival - véli Mesterházy Attila. A szocialista politikus szerint a miniszterelnök rögeszmésen ragaszkodik a dilettáns gazdaságpolitikához, amely kudarcot kudarcra halmoz, és mélyíti Magyarország gazdasági válságát.
"A mai bejelentés után sem tudjuk, hogy mit fog kezdeni a kormány a magas munkanélküliséggel, a romló közbiztonsággal, a kórházak és az egészségügyben dolgozók anyagi gondjaival, a devizahitelesek elviselhetetlen törlesztő részleteivel és a fenyegető önkormányzati csőddel. Kíváncsian várjuk azt is, mit fog Orbán Viktor csinálni, de sajnos ezúttal nem tehetjük meg, hogy ne figyeljünk arra, amit mond, mert ma ő Magyarország miniszterelnöke" - olvasható a közleményben.
Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor történelmi hibát követett el, mert a nagy parlamenti többség birtokában, a következő választásoktól távol, lehetősége lett volna annak beismerésére, hogy a "futóhomokra épülő, Matolcsy-féle vudu-gazdaságpolitika összeomlott", de nem ezt tette - reagált a kormányfő keddi bejelentéseire Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője visszautalt Matolcsy György tavalyi szavaira, amelyek szerint három százalék feletti növekedés esetén sikeres lehet a kabinet gazdaságpolitikája. Az LMP-s politikus úgy látta, most már a kormányfő is beismerte, hogy idén nem lesz ekkora mértékű növekedés.
"Amit a miniszterelnök elővezetett a százmilliárdos lyuk betöméséről, az (...) hasonlóan a tavaly meghirdetett gazdaságpolitikához, illúziókra, hamis, téves feltevésekre épül" - tette hozzá Schiffer András. Kitért arra is, hogy a miniszterelnök semmilyen konkrétummal nem támasztotta alá, hogy az adóhatóság által beszedni tervezett negyvenmilliárd forintot hogyan lehet behajtani. Azt mondta, hogy ha tavaly decemberben nem számoltak ezzel az összeggel, akkor az LMP nem látja valós alapját annak, hogy ehhez sikerül hozzájutni. A teljes beszerzési stopot úgy értékelte, hogy az nem a központi kormányzat és a központi kormányzati kommunikáció "luxusberuházásaiból fog elvenni, hanem az államgépezet teljes lerohadásához vezet". Feltette azt a kérdést is, hogy tavaly decemberben a miniszterelnök illetve a kormány miért nem számolt a most tervezett tízmilliárd forintnyi osztalékkal.
Jobbik: többkulcsos adórendszer kell
A Jobbik álláspontja szerint költségvetési tűzoltómunka és újabb sarcolási sorozat helyett az államadósság újratárgyalására, többkulcsos adórendszerre és a magyar gazdaság fejlesztésére van szükség - közölte Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese. A politikus közleményében leszögezi: az államadósság erőltetett ütemű visszafizetése helyett azok újratárgyalására van szükség, amelyre számos ország, mint például Görögország, Argentína, Szerbia-Montenegro vagy Lengyelország esete sikeres példát mutatott. "Ehelyett fizetünk a Nemzetközi Valutaalapnak, mint a katonatiszt."
"Nem tudtuk meg a sajtótájékoztatóból, hogyan fog elmúlni a fenyegető vész a devizahiteles válságtól fenyegetett családok feje fölül, nem tudtuk meg, hogyan fogjuk elkerülni az egészségügy összeomlását, és nem tudtuk meg, mitől fog élénkülni a magyar gazdaság. A devizahiteles válság megoldatlansága ma már nem csak tragikus társadalmi konfliktusokat vetít előre, hanem a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává is vált"- vélte a jobboldali parlamenti képviselő, aki szerint a költségvetési hiány egyik fő oka az a gazdagoknak kedvező, egykulcsos jövedelemadó, amely félezermilliárdos lyukat ütött az államkasszán, de a várt keresletélénkítő hatást nem érte el.
