A kiigazítatlan adatok szerint az ipar augusztusi kibocsátása - szintén az előzetes adattal megegyező - 1,4 százalékkal maradt el a múlt év azonos hónapjától. A szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított augusztus havi növekedés az exportértékesítés 1,1 százalékos emelkedése és a belföldi értékesítés 2,3 százalékos visszaesése nyomán alakult ki. A munkanaphatással korrigált éves növekedést is a kivitel hajtotta: 5,1 százalékkal emelkedett, míg a belföldi eladások 4,6 százalékkal csökkentek tavaly augusztussal összehasonlítva. A termelés az év első nyolc hónapjában 0,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A járművek az élen
Az ipar augusztusi növekedésének motorja továbbra is a járműgyártás, amelynek termelése az alacsony bázisnak is betudhatóan 23,2 százalékkal nőtt, az exporteladások 14,5 emelkedtek, míg a belföldi értékesítés 46,9 százalékkal szárnyalt. Az ipari export az év első nyolc hónapjában 2,2 százalékkal, míg augusztusban 2,6 százalékkal emelkedett 2012 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének majdnem háromtizedet képviselő járműgyártás mellett a másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egyhatodát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 12,3 százalékkal visszaesett, de 11,9 százalékkal csökkent a gyógyszerkivitel is.
Az ipar belföldi értékesítése január-augusztusban 3,7 százalékkal, augusztusban 6,2 százalékkal csökkent 2012 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai augusztusban 6,1 százalékkal kisebbek voltak, mint egy évvel korábban. A gépi berendezések belföldi értékesítése kéthavi csökkenés után 8,1 százalékkal nőtt, de a júliusi stagnálás után ismét erőteljesen, 14,5 százalékkal zuhant a számítástechnikai alág belföldi forgalma, és az élelmiszeripar is 4,2 százalékkal kevesebbet adott el.
A kibocsátási volument tekintve 2013 augusztusában a feldolgozóipar termelése 0,4 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 22,7 százalékkal csökkent 2012 augusztusához viszonyítva. Az energiaipar - villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás - kibocsátása 9,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A járműgyártás után a második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés majdnem egyhetedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban az értékesítés több mint 60 százalékát kitevő hazai eladások visszaesése miatt. A feldolgozóipari rangsorban harmadik számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 10,6 százalékkal visszaesett és 2011 márciusa óta zsugorodik éves összevetésben.
Az előző havi kiugró növekedéssel szemben augusztusban 1,0 százalékkal mérséklődött a közepes súlyú vegyi anyag, -és termék gyártása, melyben a nyári üzemleállások is szerepet játszottak. A legnagyobb mértékben, 15,3 százalékkal a gyógyszergyártás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind az exporteladások visszaesése következtében.
2013 augusztusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7,4 százalékkal emelkedett. Az új exportrendelések 9,4 százalékkal nőttek, az új belföldi rendelések azonban 5,0 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 11,4 százalékkal haladta meg az előző év augusztusit.
Az év első nyolc hónapjában - 2012 azonos időszakához viszonyítva - az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,1 százalékos csökkenése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 0,3 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Idén január-augusztusban Magyarország területi egységei közül az ipari termelés két régióban, a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon nőtt az előző év azonos időszakához képest, előbbiben 23,3 százalékos, míg utóbbiban 4,5 százalékos növekedést mutattak ki. A többi régióban 1,1 és 5,6 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az augusztusra vonatkozó részletes adatok alapján elmondta: kifejezetten kedvező jel, hogy gyorsulva - augusztusban 7,4 százalékkal - nőttek az új megrendelések. Ugyancsak pozitívum, hogy az eurózónában élénkülés látszik, ami az autóipart is érinti, a német autógyárak például szeptemberben 15 százalékkal növelték kapacitásukat, ami jó hír a magyar járműipari beszállító cégeknek is.
A szakértő kifejtette, hogy az utóbbi időben több gyárátadás is volt - felavatták többek között a Rehau győri és a Grundfos székesfehérvári egységét -, így a következő időszakban ez is hozzájárulhat az ipari termelés növekedéséhez, ezenkívül pedig az autóipar területén is kapacitásbővülés várható; az Audinál Győrben például újabb modellek gyártása kezdődik a jövőben.
Suppan Gergely szerint az ipari termelés tovább bővülhet az év hátralévő részében, a növekedés az utolsó negyedévben a bázishatások miatt különösen erős, akár 7-9 százalékos is lehet. Elsősorban a járműgyártás adhat további lendületet az ipari termelésnek, emellett a külső és a belső kereslet egyaránt javulhat. Az elemző az idén az ipari termelés 2-2,5 százalékos, jövőre pedig 6 százalékos növekedésére számít.
Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint dinamikus növekedés olvasható ki az ipari termelési adatokból, a hazai ipar az év második felében robosztusabb emelkedést érhet el. Rámutatott: az éves, 1,4 százalékos csökkenés elsősorban a munkanaphatásnak köszönhető, mivel a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint az ipar teljesítménye 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az adatot a legtöbb bizalmi indikátor, így a beszerzésimenedzser-index is alátámasztja. Az ipar jó úton halad, az ING az év egészére az ipari termelés 1,5 százalékos bővülését vetíti előre, a bruttó hazai termék 0,6 százalékkal nőhet 2013-ban - tette hozzá.
Balatoni András megjegyezte: a részletes adatokból az is látszik, hogy elsősorban az exportértékesítés húzza az ipari termelést, a belföldi értékesítés éves összevetésben továbbra is csökkent. A vezető elemző a belső keresleti tényezőkben lát némi fordulatot Magyarországon, a fogyasztás és a beruházások növekedése az ipar belföldi értékesítésére is előbb-utóbb pozitív hatással lesz. Ugyancsak kedvező hatást fejt ki a jegybank növekedési hitelprogramja - amelynek teljes összege eléri a bruttó hazai termék (GDP) 9,5 százalékát -, mert a hatalmas mennyiségű, olcsó finanszírozási forma érdemben tudja emelni a beruházási aktivitást - vélekedett Balatoni András.
