Ez az IMF legkedvezőtlenebb középtávú növekedési előrejelzése 1990 óta, és jóval elmarad az elmúlt két évtized átlagosan 3,8 százalékos növekedésétől.
Krisztalina Georgieva rámutatott arra, hogy a koronavírus-világjárványra és az Ukrajna elleni orosz invázióra adott összehangolt monetáris és fiskális politikai lépések elejét vették egy rosszabb kimenetelnek az elmúlt években, ugyanakkor a növekedési kilátások mind rövid, mind középtávon gyengék maradtak, tekintettel a tartósan magas inflációra.
A globális gazdasági növekedés 3,4 százalékra esett vissza tavaly részben az Ukrajna elleni orosz intervenció sokkja hatására az egy évvel korábbi 6,1 százalékról.
Az IMF vezetője szerint idén India és Kína adja a globális növekedés felét, és a fejlett országok mintegy 90 százalékának a gazdaságnövekedési üteme lassul az idén.
Az IMF vezérigazgatója felszólította a jegybankokat, hogy mindaddig küzdjenek az inflációval, amíg korlátozott marad a pénzügyi nyomás, miközben megfelelő likviditás biztosításával kezeljék az esetleg felmerülő pénzügyi stabilitási kockázatokat.
A közelmúltban az Egyesült Államokban és Svájcban bekövetkezett bankcsődök rámutattak az egyes bankok kockázatkezelési kudarcaira, valamint a felügyeleti mulasztásokra. "A legfontosabb, hogy gondosan nyomon kövessük a bankok és a nem banki pénzügyi intézmények kockázatait, valamint az olyan szektorok gyengeségeit, mint a kereskedelmi ingatlanok” – tette hozzá. (MTI)
